A tárgyalás háttérében ott szomorkodik Ukrajna, melynek gazdasága permanensen a csőd szélén billeg. Igaz, most közölte az IMF, hogy megkapják azt az 5,5 milliárd dollárt, melyet eddig visszatartottak, ám a Nemzetközi Valutalap brutális reformokat vár el cserébe, melyek az amúgy is siralmas életszínvonal további csökkenését eredményeznék. Mindezzel a korábbi színész, humorista Volodomir Zelenszkij elnöknek kellene megbirkóznia.

Mit akar a két fél?

Oroszország a minszki egyezmény betartását akarja elérni – ezt hangsúlyozza az Rt.com portál főszerkesztője. A moszkvai álláspontot általában hűen tükröző oldal szerint Oroszország abban érdekelt, hogy választásokat rendezzenek a renitens keleti tartományokban. Később pedig ezek alapján deklarálják ezeknek a tartományoknak a különleges autonómiáját és speciális viszonyát Moszkvához.

Az ukrán elnök menetrendje viszont ellentétes ezzel. Volodomir Zelenszkij a Le Monde-nak adott interjúban kifejtette, hogy nem lehet választásokat rendezni olyan területen, ahol dörögnek a fegyverek, és úgy általában véve is kaotikusak az állapotok. Az orosz milíciáknak először le kellene tenniük a fegyvert és elismerniük azt, hogy a tartományok a szuverén Ukrajna részei. Utána következhetnek a választások, melynek eredményeképp a tartományok különleges autonómiát kapnának – mondta Zelenszkij.

Merkelnek és Macronnak közvetítenie kell

Az Európai Unió két legerősebb államának vezetője békülni kíván Putyin elnökkel és meg akarja akadályozni, hogy Ukrajna az amerikaiak játszótere legyen. Ukrajnában ugyanis az IMF követeléseinek megfelelően hatalmas privatizációs program indul el: az ukrán ipar és mezőgazdaság javát pedig az amerikaiak akarják felvásárolni.

Ezért is fontos Németország és Franciaország, valamint az egész Európai Unió számára, hogy megoldást találjanak Ukrajna évek óta húzódó válságára.

Mit akar Putyin?

Az oroszok nagy térségekben gondolkodnak: számukra Európa Dublintól Vlagyivosztokig tart – hangsúlyozzák a biztonságpolitikai szakértők. Ukrajna ezen belül különösen fontos hiszen határos Oroszországgal, és nagyon jelentős orosz kisebbséggel rendelkezik.

Ez az orosz kisebbség inkább Moszkvára figyel, mint Kijevre. Csakhogy Putyin politikájának ára van: jelenleg az oroszok fizetik a számlát a renitens keleti tartományokban Ukrajnában, amitől szívesen megszabadulnának Moszkvában, ahol egyre több gondja akad a központi költségvetésnek. Ez viszont azt is jelenti, hogy fontos nyomásgyakorló eszköz van Merkel és Macron kezében.

Putyin szeretne megszabadulni a szankcióktól

Amióta Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet az Európai Unió és sok más nyugati állam szankciókkal sújtja az orosz gazdaságot. Merkel és Macron ezért a szankciók egy részének visszavonását helyezheti kilátásba, ha Putyin enged, és a béke érdekében kompromisszumot köt Ukrajnával. Csakhogy Putyinnak vigyáznia kell a népszerűségére: az a gazdasági gondok miatt hanyatlik, ami miatt évek óta a nagyhatalmi büszkeségre játszik. Így nem könnyen hátrálhat meg Ukrajnában még akkor sem, hogyha az érdekei hosszú távon ezt követelnék meg.

Azonkívül az oroszok attól tartanak, hogyha hátrálni kezdenek, akkor felmerül a Krím félsziget ügye. Az Rt.com egyértelműen céloz erre a párizsi tanácskozás kapcsán. A Krím annektálása Putyin legnagyobb sikerének számít az elmúlt évtizedben, amibe jelentősen bele is állt, hiszen ő maga vezette az első teherautót az új hídon Oroszországból a Krímbe. Nyugaton viszont nincsen egyetlen állam sem, amely elismerné a Krím orosz annektálását.

Ebben a helyzetben kellene eredményt produkálnia a „párizsi vonósnégyesnek”, hogy Ukrajna megkezdhesse a kikecmergést az évtizedes válságból, és normalizálódjanak Oroszország és az Európai Unió kapcsolatai, mert ezt mind Moszkvában, mind Brüsszelben fontosnak tartják.