Megvásárolja az állam a Mátrai Erőművet a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt.-től, és bezárás helyett átalakítási tervet dolgoz ki a jövőképes működtetésére – jelentette be az innovációs és technológiai miniszter pénteken.

A közlés szerint az erőmű megvásárlása néhány hónapon belül zárulhat le. Palkovics László az átalakítás értékét a következő évtized technológiai újdonságaitól függően 200-300 milliárd forintra becsülte, de hangsúlyozta, hogy a költségeket nem az áram árának emelésével fedezik. A létesítményben üzemelő utolsó lignites egység működési ideje 2029 végén jár le, azt követően a széntüzelés leállna, és csak tartaléknak maradna egy blokk. A széntechnológia kivezetése – magyarázta a tárcavezető – az EU-céloknak is megfelel, az átalakítások ezért részben uniós támogatás, többek között a tagállamok energetikai korszerűsítéseit segítő modernizációs alap fedezheti.

Az erőmű 73 százalékát rendkívül jutányos áron, mindössze 5,9 milliárd forintért vette meg Mészáros Lőrinc érdekeltsége 2017 végén, miközben az értékét a jelek szerint 8 milliárd forintra taksálták az adásvételkor.

Mátrai Erőmű: az állam sokat veszíthet, de Mészáros Lőrinc már biztosan nyert rajta

Kockázatos, sőt potenciálisan komoly veszteséget hordozó eszközként tartják számon Mészáros Lőrinc tőzsdei holdingjában a Mátrai Erőművet - amelynek megvásárlásáról épp most kezdett tárgyalni a magyar állam. Mészárosék amúgy bagóért vették a céget anno, az árát pedig már kamatostul kivették a tartalékból.

Ahogy megírtuk, Mészárosék már akkor is nyertek az erőművön, ha nulla forintért adják tovább az államnak, a zrt. igazgatósága ugyanis 11,2 milliárd forint osztalék kifizetésére tett javaslatot, amit a tulajdonosok a 2019. február 28-ai közgyűlésen meg is szavaztak. A tulajdoni arányok értelmében ebből 8 milliárd esik a Mátra Energy Holding Zrt.-re, az erőmű megvásárlására létrehozott projektcégre – vagyis a cég máris keresett bő 2 milliárd forintot az erőművön, feltéve persze, hogy az adásvételnek nem voltak egyéb, a beszámolókban nem szereplő elemei az 5,9 milliárdos vételáron túl.

Az erőmű jelentőségéről Palkovics László azt mondta: az energiaszükséglet több mint 17 százalékát fedezi, vagyis a paksi után az ország második legnagyobb alaperőműve. A 30 százalékot meghaladó villamosenergia-behozatal nem növelhető tovább, az üzem csaknem tíz éves korszerűsítése azonban hozzájárulhat ahhoz, hogy a kormány terveinek megfelelően 20 százalék alá csökkenjen az import részaránya – tette hozzá.

Palkovics szerint a létesítmény további működtetést indokolja az elhelyezkedése is, hiszen több térség energiaellátása a hálózatok átalakításáig kizárólag innen biztosítható. Ezen felül több mint 2100 ember dolgozik itt, az üzemhez kapcsolódó ipari parknak csaknem 10 ezer alkalmazottja van, a megújuló erőműre ráadásul további üzemi lehetőségek is épülhetnek – mondta.

Az erőmű megvásárlását követően a legsürgősebb feladatnak Palkovics a működési költség csökkentését nevezte. Ezen belül – magyarázta –a legnagyobb részt jelenleg a folyamatosan dráguló szén-dioxid-kvóta költsége teszi ki. Az átalakítással párhuzamosan a széntechnológia kivezetéséig biztosítani kell az elöregedő blokkok működtetését, és át kell alakítani a visontai bánya termelését is.

Palkovics: Semmi nem indokolja a Mátrai Erőmű bezárását

Gázüzemű blokkok telepítése sem kizárt az erőmű területén.

Az átalakítás egy 500 megawattos gázturbinás erőművel számol, lehetőség szerint megújuló forrásból származó gázra alapozva, a hulladékgazdálkodási stratégiához kapcsolódva pedig hulladékhasznosító blokk is létrejönne. Az évi csaknem 1 millió tonnányi kommunális hulladék kezelése megoldhatatlan az energetikai hasznosítás nélkül, ebből a Mátrai Erőműbe csaknem 400 ezer tonnányi kerülhetne Palkovics közlése szerint. A bányához kapcsolódó rekultiváció napelemparkkal egészülhet ki, a korszerűsítések pedig elektromos energiává visszaalakítható hidrogén előállítását is lehetővé tennék környezetbarát módon.

A tartalék lignites blokk megőrzését azzal indokolta a miniszter, hogy visontai lignit kivételével a belföldi erőművek mindegyikét külföldről érkező nyersanyagok működtetik. Magyarország egyetlen jelentős mennyiségű belföldi fűtőanyaga a szén, ezen belül a 2,6 milliárd tonnányi a lignitkészlet, amelyet a kormány szükséghelyzetben felhasználható stratégiai tartaléknak tekint – fűzte hozzá. Palkovics szerint nem zárható ki az sem, hogy a technológia fejlődése idővel lehetővé teszi a lignit környezetbarát felhasználását is.