Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Mintegy 750 milliárd forintba kerülne az, hogy öt év alatt az átlagbérek 70 százalékáig felzárkóztassák az átlagnyugdíjakat – írja a 24.hu. A lap a Magyar Szakszervezeti Szövetség hatpontos javaslatcsomagjáról számol be, amelynek egyik pontja éppen ez lenne.
A portálnak nyilatkozott Juhász László, a MASZSZ nyugdíjas tagozatának elnöke, aki elmondta, hogy január végén fordulnának a kormányhoz javaslataikkal. A hat pont:
- A nyugdíjemelés ne alultervezett infláción alapuljon. Emiatt az elmúlt években a nyugdíjasok novemberig „hiteleztek” a kormánynak, hiszen akkor fizetik a korrekciót.
- A nyugdíjemelésnél vegyék figyelembe a bérek növekedését is (vegyes indexálás), hogy ne folytatódjon a nyugdíjak leszakadása a bérektől.
- A helyettesítési aránynál (nyugdíj/legutolsó munkabér) legyen kiigazítás, ehhez pedig egy kiigazítási alap, és öt év alatt, azaz 2024-re zárkóztassák fel az átlagnyugdíjat az átlagbér 70 százalékára. Jelenleg a két szám között 25 százalékos különbség van.
- A kormány márciusig készítsen felmérést a nyugdíjasok helyzetéről, a nyugdíjak értékvesztéséről, és tegyen javaslatot a korrekcióra. Mivel a nyugdíjat a legutóbbi kereset százalékában állapítják meg, így már az eltelt 3–4 év alatt is jelentős eltérések alakultak ki a nyugdíjaknál azonos biztosítási teljesítmény (ledolgozott évek, kereset) mellett, pusztán attól függően, ki mikor vonult nyugdíjba.
- A kormány vezessen be alapnyugdíjat, amely a nyugdíjas létminimumhoz igazodna. Ez a legfrissebb, 2018-as adatok alapján 85338 forint volt. A tényleges nyugdíj ebből és a ledolgozott években befizetett járulékok után ájró munkanyugdíjból állna össze.
- A kormány tekintse partnernek a nyugdíjasokat, döntéshozatal előtt egyeztessen érdekképviseleteikkel.
A szakszervezet szerint egy százalékpontnyi nyugdíjemelés 30 milliárdba kerülhet, így az elvárt felzárkóztatás 750 milliárdot emésztene fel 2024-ig. Juhász László szerint erre megvan a fedezet a GDP-növekedés és a bérnövekedéshez köthető megnövekedett járulékok és adók miatt.
(24.hu)
