Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Reális esélyt látnak arra, hogy a valószínűleg február 20-án kezdődő és szükség esetén több napig tartó rendkívüli EU-csúcson létrejön az egyhangú megállapodás az EU következő, 2021 és 2027 közötti keretköltségvetéséről - nyilatkozták EU-források a Bruxinfónak.
Már a tárgyalások utolsó szakaszában vannak, egyes tagállamok már megbarátkoztak a gondolattal, míg mások csak most ébredeznek és pánikolni kezdtek – mondta a lapnak egy neve elhallgatását kérő bennfentes forrás.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke várhatóan február 20 körülre hívja össze Brüsszelbe a 27 uniós tagállam vezetőit, hogy nyélbe üssék a hét évre szóló költségvetési alkut. A Brexit miatt minimum 60 milliárd euróval kevesebb lesz az elosztható pénz.
A megegyezés neuralgikus pontja, hogy az Európai Bizottság az EU27-ek nemzeti bruttó jövedelmének (GNI) 1,114 százalékát javasolta a kiadások főösszegének. A költségvetés nettó befizetői ezt sokallják: Ausztria, Dánia, Hollandia, Svédország és Németország hallani sem akar a GNI 1 százalékáról nagyobb büdzséről. A szinten tartás és az 1 százalék között a különbség 200 milliárd euró, vagyis komoly összegről van szó.
A Bruxinfó szerint Charles Michel körülbelül tíz nappal a rendkívüli csúcs előtt juttatja majd el a tagállamoknak kompromisszumos javaslatát, ami egyes várakozások szerint a Bizottság által javasoltnál valamivel nagyobb vágást irányoz majd elő.
A lap szerint nagyon szűk a magyar mozgástér. A bizottsági javaslat 24, a finn elnökségé pedig 27 százalékkal csökkentené a magyar felzárkóztatási forrásokat a 2014-2020-as időszakhoz képest, ami nagyjából 5,7-6,5 milliárd eurót jelent. Hét évvel ezelőtt Orbán Viktornak sikerült 4 milliárd euróval növelni a magyar kohéziós nemzeti borítékot, erre most viszont csekély az esély.
A Bizottság által javasolt jogállami feltételrendszert mostanra csak egy tagállam, Magyarország utasítja el. Igaz, hogy a lengyelek sincsenek oda érte, de az álláspontjukat sokkal puhábbnak tartják, és nem számítanak vétóra, ami viszont Budapest esetében nem teljesen kizárható.
Amennyiben a magyarok vagy a lengyelek vétóznának, akkor az új eszközt leválaszthatnák a többéves keretköltségvetésről és minősített többségi döntéssel viszonylag gyorsan keresztülnyomhatnák a rendelet asztalon lévő tervezetét a Tanácson. Ráadásul még erősebb formában.
