Elárulta Varga Judit, milyen lehetne a keresztény-konzervatív zöldpolitika

Varga szerint Nyugat-Európában a zöldpártok azért tudtak megerősödni, mert egyrészt nincs ellenfelük a pályán, másrészt, hiába nem nyújtanak igazi megoldást a klímaváltozásra, a téma fontossága miatt sok szimpatizánst szereznek. Az igazságügy miniszter szerint éppen ezért Európa konzervatív pártjai körében minél előbb keresztény-konzervatív zöldpolitikára lenne szükség a zöld liberalizmussal szemben.

A párizsi klímaegyezmény bírálata

Természetesen tökéletes összhangban Varga a Politicón megjelent véleménycikke a nemzeti klíma- és energiastratégiával. Ennek megfelelően Orbán Viktor szavait is idézi, mondván a klímasemlegesség költségét a legnagyobb szennyezőknek kell állnia, illetve hogy nem lehet a hátrányosabb régiók gazdasági fejlődésének és a polgárok, munkavállalók és nyugdíjasok kárára, valamint az emelkedő árak és adók révén finanszírozni Európa klímacéljait – ami magával hozza azt is, hogy nem lehet a kohéziós alapoktól elvenni forrásokat. A Párizsi Klímaegyezménynek véleménye szerint korlátozott a hatása a legnagyobb szennyező országokra, amelyek amúgy sem teljesítik a megállapodással vállaltakat. A klímaegyezményt instant, túlzó és könnyen kommunikálható vállalásnak tartja, amely nem veszi figyelembe a társadalmi, gazdasági és kulturális hatást, valamint a végrehajthatóságot.

Kiemeli azt is, hogy az egyes országoknak kellene eldönteniük, hogy olyan környezetvédelmi szabályokat hozzanak meg, amelyek az adott ország környezetén és szükségletein alapszanak és a fenntartható fejlődést, a karbonsemlegesség elérést szolgálják – az Magyarország esetében a kormány szerint a nukleáris energia.

Miben nyilvánul meg a keresztény zöldpolitika?

Európának a hagyományos közösségeket és a vidéki gazdálkodókat és azokat az embereket kellene támogatnia Varga szerint, akik élen járnak a környezetbarát életmódban és azokat a mozgalmakat, amelyek a teremtett világunk megőrzéséért dolgoznak, keresztény eszmék inspirálták.

A konzervatív megközelítés Varga cikke alapján a vidéki közösségek és a helyi kezdeményezések és megoldások támogatása a bizonytalan, kikényszeríthetetlen globális vállalások helyett. „Fontos, hogy a nagyvárosban élőket is érzékenyebbé tegyük a helyi problémákra, és hogy felelősebb fogyasztói döntéseket hozzanak, vegyenek helyi termékeket, és ne fogyasszanak túl” – írja Varga Judit.