Elég nagy a különbség az EU tagországok között abban a tekintetben, mennyit is vásárolnak.
Hiába a fenntarthatóságra való törekvés és a kereskedelmi apokalipszis: egyre jobban megy a divatkereskedelemnek, legalábbis az Eurostat az EU 28 tagországára vonatkozó legújabb adatai alapján. A napokban tették közzé a 2019-es összesített európai textil-, ruházati-, bőr- és cipőipar kis- és nagykereskedelmének forgalmára és bevételeire vonatkozó összesítéseit. Ez alapján 0,9 százalékkal csökkentek Európában az eladások, amit viszont 2018-ban és 2017-ben is a tavalyinál nagyobb visszaesés határozott meg – adta hírül a Textilwirtschaft.
Egyre jelentősebbek viszont az eltérések az országok között, ami alapján ez az átlag kijött: míg Litvániában 9,5, Észtországban 6,8 és Írországban is 6,7 százalékos növekedést könyvelhetett el a divatkereskedelem, addig Norvégiában 3,5 százalékkal visszaestek az eladások, továbbá Dániában valamint Németországban is több mint 1 százalékkal alulmaradt a forgalom az előző évekhez képest. A teljes kereskedelem forgalma pedig Romániában és Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben 2019-ben az előző évhez képest.
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
15 hónap alatt sajátította el a szakmát.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
A Michelin-csillag után egy újabb elismerést sepert be az Őrségben található Pajta.
2023-ban még 4,1 milliárdot termelt az állami támogatásokkal kitömött lánc.
Gyűlöletkeltésre hivatkoznak.
Új helyzet van.
