A 3500 lakosú Kirkenes üzleti központját a norvég mellett cirill betűs orosz kiírás is jelzi. A turisták elsősorban kínaiak, akik a nagy Északi-tengeri út másik végéről érkeztek. Kína és Oroszország együtt próbálja meg kiaknázni azt, hogy az északi hajóút sokkal rövidebb Sanghaj és Európa között, mint a hagyományos déli változat a Szuezi csatornán keresztül. Kirkenesben minden februárban konferenciát tartanak a regionális fejlesztésről. Meghívták ide a párizsi Le Figaro tudósítóját is, aki megjegyzi, hogy az orosz halászhajók áruja itt sokkal frissebb és jobb, mint amilyet otthon árulnak.

A norvég kikötőben jelenleg csak az orosz halászhajók jelentik a kikötő külföldi forgalmát, de a közeli jövőben ez megváltozhat. Ha ugyanis a kínaiak számításai beválnak, akkor néhány éven belül annyira elolvad a jég, hogy jóval kevésbé lesz kockázatos a hajózás ezen a területen. Akkor már érdemes lehet olyan nagy tengerjáró hajókat építeni, melyek kínai áruval megrakott konténereket vinnének Sanghajból vagy Csingtaóból Kirkenesbe és tovább. Visszafelé pedig norvég vagy orosz olajat a világ legnagyobb olaj importőrének, Kínának.

Miért akarta Trump megvenni Grönlandot?

Sokan hasukat fogták nevettükben, amikor az USA elnöke előállt ezzel az ötlettel, holott csak arról volt szó, Washingtonban észrevették, hogy egy stratégiailag és gazdaságilag nagyon fontos területen lemaradtak két fő vetélytársuk, Oroszország és Kína mögött. Moszkvában és Pekingben régen észrevették, hogy a klímaváltozás óriási fordulatot hozhat az északi sarkvidék hasznosításában: egyrészt a tengerek mélyében rejtőző ásványi kincsek miatt, másrészt pedig a hajózás miatt, mely több ezer kilométerrel megrövidítheti az áruk útját Kínából Európa felé.

A jég gyors ütemben olvad a sarkvidéken, és ez megkönnyítheti a hajózást az északi vizeken. Ahol jelenleg csak 2-3 hónap az az időszak, amikor a hajóforgalom biztonságos. Az oroszok ebben az időszakban juttatták el az Isten háta mögötti északkeleti területükre az első hajóra szerelt atomerőművet. A környezetvédők persze siettek elkeresztelni azt mozgó Csernobilnak, de az elmaradott régió ily módon jut jelenleg is energiához Oroszország északkeleti részén.

Ma még csak igen kevés hajó kockáztathatja meg az utat ezen az északkeleti úton. Arhangelszk városában mélyvízi kikötőt kellene építeni, hogy a kínaiak által megálmodott nagy északi hajóút valóságos legyen és a nagy Selyemút északi verzióját jelentse Peking és a világ számára. A norvég Kirkenes az első nyugati kikötő ezen az úton, ez adja a jelentőségét.