szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

2012 óta évről évre egyre jobban rászorul a főváros az állam támogatására, most is leginkább csak a kötelező feladatokra van pénz. Az új városvezetés legjobb lehetősége minél olcsóbban megmutatni egy saját arculatot, csak eközben a napi működést is finanszírozni kell valamiből.

  • „Nehéz és feszített helyzetben gazdálkodik a főváros, ehhez illeszkedik a költségvetés, amely feszített, reális és megalapozott, biztosítja a főváros működését és a fejlesztési forrásokat.”
  • „A főváros helyzete jobb, mint tavaly, de továbbra is igen feszített a költségvetési helyzete.”
  • „Igen feszített terv van előttünk, komoly kihívást jelent és fegyelmezett működést feltételez.”
  • „Stabil, nyugodt, de feszített a költségvetés, a főváros gazdasági mozgástere szűk.”
  • „A források szűkössége miatt igen aprócska a mozgástér. Az a baj, hogy most abból kell kiindulni, mennyi pénz jut a fővárosra és nem abból, hogy mire lenne szükség.”

Így mutatta be a fővárosi költségvetést az elkészítéséért abban az évben felelős főpolgármester-helyettes 2016-ban, 2017-ben, 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban. Úgy tűnik, a Tarlós-érában Bagdy Gábor egyik kedvenc szava volt a feszített, utódja, Kiss Ambrus kicsit máshogy írta körül a lényeget, de a mondanivaló ugyanaz maradt: nem Magyarország legkellemesebb politikusi feladata elmagyarázni, hogy Budapestnek nincs sok pénze.

©

A főváros költségvetését a törvény szerint március 15-ig kell elfogadni, de a törvényi határidőt nem várják ki: ahogy az elmúlt években mindig, most is február végén, ezúttal 26-án bólintanak rá a képviselők a számokra. Apróságok még változhatnak, az viszont meglepetés volna, ha a legfontosabb részletek nagyon átalakulnának. Így pedig arra juthatunk a költségvetés-tervezetet átnézve, hogy a kormány jóindulatán múlik, mi vár Budapestre. Vagy ha hiányzik a régi szóhasználat, feszített lesz a gazdálkodás.

A két legfontosabb szám jól mutatja a probléma súlyát:

  • Költségvetési bevételek összesen: 284 milliárd forint,
  • Költségvetési kiadások összesen: 408 milliárd forint.

Innen szép győzni – igaz, ugyanezt elmondhattuk 2012 óta két kivétellel minden évben. Az akkor életbe lépett önkormányzati törvény szerint nem lehet mínuszos költségvetést elfogadni. Így aztán a 124 milliárd forintos különbséget három részre bontva tüntetnék el:

  • 17,6 milliárd forint jönne be az előző költségvetési maradványpénz igénybevételéből és a lekötött bankbetétek megszüntetéséből,
  • 31,3 milliárd forint értékben az Európai Beruházási Bank hitelkeretéből hívnak le,
  • 82 milliárd forintot pedig értékpapírok eladásából szereznének.

Magyar bankhitelt nem fognak felvenni. Nem csoda, hogy ezzel az opcióval nem számolnak, ahhoz ugyanis a kormány engedélyére volna szükség.

Hogy egy kicsit jobban értsük, mennyit is jelentenek ezek a milliárdok, nem csak abba érdemes belegondolni, hogy a kormány eközben csak a propagandára 150 milliárd forintot szán, azt is fontos megnézni, amit a G7 számolt ki a tavalyi önkormányzati választás előtt: ha Közép-Európa fővárosainak bevételét a lakosságszámhoz viszonyítjuk, akkor kijön, hogy Budapestnél csak Szófia gazdálkodik kevesebb pénzből. Ha a helyi vásárlóerőt is figyelembe vesszük a számításnál, akkor még Szófiánál is rosszabbul állunk. Az egy főre jutó bevétel Prágában háromszor, Varsóban három és félszer, Bécsben kicsit több, mint tizenegyszer nagyobb, mint Budapesten.

Mire kell a pénz?

Budapest legnagyobb problémája a közösségi közlekedés. A költségvetésben úgy számolnak: 104 milliárd forintra van szükség 2020-ban ahhoz, hogy minden rendben menjen, ebből a kormány 12 milliárd forintot fog adni, a többit a fővárosnak kell megoldania.

©

A tömegközlekedésre évről évre több pénzre van szükség, az államtól eközben pontosan ugyanannyi támogatás érkezik, mint tavaly. Emlékezetes, hogy Karácsony Gergely azt kérte Orbán Viktortól, állja az állam a tömegközlekedési kiadások harmadát – ebből lett 11 százalék.

Nagyon sok pénzt elvisz az is, hogy fizetéseket kell emelni. Csak azért, hogy a kötelező közszolgáltatások fenntartására legyen elég ember, 5 milliárd forintos évközi bérrendezésre van szükség. Problémát jelenthet az is, ha a forint tovább gyengül, a tervezéskor ugyanis azzal számoltak, hogy éves átlagban 330 forint lesz egy euró, ami most inkább optimista becslésnek tűnik.

Idén beruházásokra 122,6, felújításokra 25,5 milliárd forintot szán a főváros. Ez arra elég, hogy a már folyamatban lévő feladatokat finanszírozzák – nagyon finom megfogalmazásban úgy indokolták ezt, hogy a költségvetést „tovább determinálják a szűkösen rendelkezésre álló források, a hitellehívási lehetőségek”. A felújítások 25 milliárdjából például 20 milliárdot az utak felújítása és a hidak, felüljárók karbantartása visz el,

vagyis olyan feladatokra megy el a város pénze, amelyek nagyon fel sem tűnnek az átlagembernek, csak akkor, ha nem csinálják meg ezeket.

De ugyanígy nem nagyon találni a beruházási keretben sem olyan tételeket, amelyektől hevesen dobogni kezdene a költségvetést böngészők szíve: a százmilliósnál is nagyobb összeg jelentős része önkormányzati fenntartású intézmények külön-külön apróbb felújítási munkáira megy el.

Nagyobb tételt a közlekedésfejlesztési munkák jelentenek. A Lánchíd felújítása is ide tartozik, a korábbi kötelezettségvállalás alapján 2020-ban 11,7 milliárd forintot különítenek el erre a célra, az elektronikus jegyrendszerre 3,6 milliárd forintot szánnak, a 3-as metró akadálymentesítése pedig idén 3,1 milliárd forintba fog kerülni.

A vízgazdálkodásra pedig 20,6 milliárd forint jut. Ennek a legnagyobb tétele az észak-pesti árvízvédelmi fejlesztések 9 milliárdja, de 4,5 milliárd forint elmegy az új csatornák építésére is. A 19 milliárdos környezetvédelmi keret is nagynak tűnik első ránézésre, de ennek közel 90 százalékát a kőbányai és a pestszentlőrinci hulladékudvar befejezésére, valamint kukásautókra és más járművekre (szép megfogalmazásban hulladékbegyűjtő célgépekre) költik, azaz itt is olyan feladatokról van szó, amelyek akkor kerülnének csak be a hírekbe, ha nem foglalkozna velük a városvezetés. 

©

A Biodómot külön nem nevesítik, de 8,9 milliárdot elkülönítettek a főváros és a kormány közös projektjeinek önrészére.

Évek óta sokkal több a kiadás
A városi költségvetéseket két részre szokás bontani: működési és felhalmozási oldalra. Az alapszintű feladatellátást a működési kiadások jelentik, a nagyobb fejlesztések a felhalmozási számokban jelennek meg. A működési bevétel 2012-2013 óta, amikor nagyon sok feladatot és ezzel nagyon sok pénzt is elvett a kormány az önkormányzatoktól, 2018-ig volt nagyobb a működési kiadásoknál, tavaly már húszmilliárdos volt a hiány, idén 12 milliárd mínusszal számolnak. A felhalmozási hiány Tarlós Istvánék utolsó éveiben is látványosan elszállt már, ahogy egyre kevesebb pénz érkezett az államtól, és ez a trend idén is folytatódhat, 112 milliárd forinttal kevesebb lesz a bevétel, mint a kiadás.

Miből fizetik mindezt?

Az állami költségvetés idén 21 milliárd forintot ad Budapestnek a működési feladatokra, vagyis ha ebből levesszük a BKK 12 milliárdját, marad 9 milliárd forint támogatás minden másra. Ez a pénz 1,6 milliárd forinttal kevesebb a 2019-es összegnél. A fejlesztésekre további 32 milliárd forint állami pénzzel számolnak, ebből 11,9 milliárdot kapnának a Pannon Parkra, 10 milliárdot árvízvédelemre, 6 milliárdot pedig a Lánchídra.

©

Az iparűzési adóból 174 milliárd forint folyhat be – így máris megérthetjük, miért tiltakozik a főváros az ellen, hogy ezt az adót csökkentse a kormány, arra hivatkozva, hogy majd ettől jobb lesz a vállalkozásoknak. A február 26-i közgyűlés elé kerül egy anyag, amelyben úgy számolnak: évente 20 milliárd forintot venne el a város kasszájából, ha az iparűzési adót tényleg csökkentenék.

És mindehhez hozzájönnek a már bemutatott pénzügyi műveletek: az értékpapírok eladása, a korábbi tartalék felhasználása, valamint az Európai Beruházási Bank hitele. A kormány még az előző városvezetés idején hagyta jóvá ezt a hitelt, a teljes, 99 milliárdos keretből 40 milliárdot már az önkormányzati választás előtt lehívott Budapest, 2023-ig a többi 59 milliárdot is lehívnák.

Olcsón kell saját arculatot teremteni

Egy ilyen helyzetben a városvezetésnek egy lehetősége van, hogy politikai szempontból jól kijöjjön a kevés pénzből: minél több olyan pontot beletenni a költségvetésbe, amely valami látványosan újat hoz a Tarlós-érához képest, lehetőleg nem túl drágán. Ilyen például az udvarzöldítési és komposztálási program, a 20 ezer leginkább rászoruló családnak járó évi 20 ezer forintos lakásrezsi-támogatás, az álláskeresőknek adott ingyen BKK-bérlet, vagy épp az, hogy egymilliárd forint sorsáról egy állampolgári gyűlés dönthet. És azt is beírták a költségvetésbe, amit később Orbán Viktor is megígért az évértékelőjén: minden újszülött után fákat ültetnek.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Meghosszabbították a leállást a győri Audi-gyárban

Meghosszabbították a leállást a győri Audi-gyárban

Milliószám hozhatnák az orvosi maszkokat, de senki sem bízik a kereskedőkben

Milliószám hozhatnák az orvosi maszkokat, de senki sem bízik a kereskedőkben

Belgiumban és Hollandiában is száznál többen haltak meg egy nap alatt

Belgiumban és Hollandiában is száznál többen haltak meg egy nap alatt