Az év minden napján, 0-24 órában minden átutalás 5 másodpercen belül teljesülni fog. Sőt, a bankszámlaszámra sincs szükség, hiszen másodlagos azonosítónak meg lehet adni a bankunknál az e-mail-címünket, a telefonszámunkat, esetleg adószámunkat, így azokra is lehet majd 10 millió forintig pénzutalást indítani.

Ez az ígéret, amelyet elvileg tavaly július elsejétől kellett volna teljesítenie a Magyarországon működő bankoknak, ám végül, alig egy hónappal előtte 2020. máricus 2-ára tolta a határidőt az MNB. A jegybank azt is közölte akkor, hogy bár az ő oldalukról az infrastruktúra teljes mértékben készen állt az éles üzemi működésre, „a piaci szereplők oldalán azonosított kockázatok miatt” a Pénzügyi Stabilitási Tanács a halasztás mellett döntött. Ez annyiban nem volt meglepő, hogy a nemzetközi gyakorlat jellemzően jóval több időt hagyott a pénzszektornak felkészülni az azonnali fizetés rendszerére (AFR), mint amennyi nálunk rendelkezésre állt.

Túry Gergely

A magyarországi banki átutalások elszámolását végző Bankközi Klíring Rendszer (BKR) üzemeltetője, az immár MNB-tulajdonban lévő GIRO Zrt. 2017-ben indította el az azonnali fizetési rendszert megvalósító projektjét. „Rendkívül komplex feladat volt” – mondta ezzel kapcsolatban Bartha, aki szerint a pénzügyi szektor legnagyobb fejlesztése volt az AFR, hiszen bankonként akár tucatnyi rendszer is érintett lehetett. Korábban arról volt szó, hogy a fejlesztés 30-40 milliárdjába került a bankoknak.

Amíg a hőskorban az adott munkanapon (általában 16 óráig) indított átutalások csak a megbízást követő munkanapon érkeztek meg a célszemélyhez, 2012. július 1-jétől ez az idő négy órára, 2015. szeptember 7-től pedig egy órára rövidült – igaz, továbbra is csak a banki nyitvatartás idejében. A hamarosan megszűnő szabály szerint, ha az úgynevezett benyújtási határidő (munkanap, jellemzően 17 óra) után indítjuk az átutalást, úgy azt csak a következő munkanapon kell az új 1-2 órás szabálynak megfelelően teljesíteni. Fontos részlet, hogy az AFR-t úgy építik ki, hogy az megfeleljen az európai uniós SEPA szabványoknak, és idővel akár eurós fizetési tranzakciókat is ugyanilyen gyorsan képes legyen kezelni, azaz ha például Hollandiába utalunk, az is meg fog érkezni pár másodpercen belül. Igaz, mivel a hazai átutalások 95 százaléka belföldre megy, ezért ez egyelőre nem prioritás az MNB számára.

hvg.hu

A bankoknak a felkészülés a korábbi hírek szerint milliárdokba került, hiszen nemcsak fejleszteni kellett a mostani rendszerüket, de például olyan új részletekre is figyelniük kellett, hogy a jövőben karbantartás miatt évente mindössze 24 órát állhat majd a rendszer. Ez arra vonatkozik, ha az ügyfél egyetlen csatornán sem tud majd utalást indítani, ha például elektronikusan nem, de mobilon tud, akkor az nem fog beletartozni a 24 órába.

20 másodperc a felső határ, utána bukik az átutalás

Az elmúlt 5-10 év globális trendje az AFR, amely nagyon sok országban működik vagy éppen folyamatban van a fejlesztése – mondta keddi sajtóbeszélgetésen Bartha Lajos, az MNB pénzforgalomért felelős ügyvezető igazgatója. Magyar sajátosság, hogy mi vagyunk jelenleg az egyetlen ország, ahol kötelező jelleggel lesz bevezetve a rendszer, mindenhol máshol önkéntes alapon indult el. Az önkéntesség miatt külföldön jellemzően 30 százalék alatti az AFR aránya, míg itthon a kötelezővé tétel miatt rögtön 50 százalékkal fog nyitni.

Ahhoz, hogy első körben miért csak az átutalások fele érintett, nem árt elmagyarázni, hogyan működik a rendszer. Hogy az utalások mindig teljesülni tudjanak, az AFR fedezésére előzetesen likviditást kell elkülöníteniük az azonnali rendszerben. Az öt másodperces szabály mellett pedig van egy másik szabály is: ha ugyanis 20 másodpercet túllépi a tranzakció, akkor az mindenképpen megszakítják. Bartha szerint csak az átutalások kis része fog 5-20 másodperc között zajlani, ezt majd az MNB ellenőrzi és esetleg büntetni a bankokat, hiszen a törvény 5 másodpercet ad meg. Ez egyébként onnantól indul, ahonnan a bank befogadta az utalási megbízást.

Az első körben az egyszeri utalások kerülnek az azonnali körbe – ma az átutalások 45 százaléka 20 ezer forint alatti összeget érint. Ugyanakkor a nyugdíjfizetések vagy a családi pótlék nem lesznek benne a rendszerben, azok továbbra is a jelenlegi éjszakai elszámolásban maradnak. (Ezt tavaly januárban ismerhette meg az ország, amikor egy apró hiba miatt ebből kimaradtak a nyugdíjátutalások, így napközben igyekeztek behozni a lemaradást, a többi átutalással egy időben.) Hasonló a helyzet bérfizetéseknél, hiszen a csoportos átutalások továbbra is a jelenlegi napközbeni elszámolási rendszerben fognak működni.

MTI / Varga György

A rendszer második szintje szeptember elsejétől lép életbe, hiszen ettől a vállalati kötegelt átutalások, a rendszeres átutalások (pl. közös költség) és az értéknapos átutalások is bekerülnek az AFR-be – ezzel emelkedhet majd a kezdeti 50 százalékról még feljebb az arány. A harmadik szakaszra még nincs pontos dátum, de 2-3 év múlva az a cél, hogy minden területre ki tudják terjeszteni – például a fizetési kérelmekre is – az azonnali fizetés rendszerét.

Egyszerűsítés, de hogyan?

Az AFR másik nagy újdonsága a másodlagos azonosító, amely komoly könnyebbséget hoz, hiszen nem lesz szükség a netbankon keresztül, a név és a bankszámla bepötyögésére, elég lesz például egy telefonszám – akár a kontaktlistáról. A másodlagos azonosításhoz mindenki a saját bankjánál tud regisztrálni, ám oda kell figyelni, hiszen ha megváltozik a telefonszámunk, akkor azt át kell majd vezetni a bankunknál is. „Attól, hogy valaki tudja az e-mail-címemet, nem fog hozzáférni a számlámhoz, ahogy jelenleg sem lehet pénzt ellopni mások számlájáról a számlaszám ismeretében” – emelte ki Bartha.

Máté Péter

A biztonság érdekében a bankoknak évente újra kell ellenőriznie a másodlagos azonosítókat, így évente meg fogják keresni az ügyfeleket, hogy még mindig az övé-e az adott telefonszám, e-mail-cím stb. Amennyiben nincs kapcsolatfelvétel, úgy törlik a másodlagos azonosítókat, azokra utalást sem lehet majd indítani. Bár arra nincs szabály, hogy a bankok nem kérhetnek pénz a másodlagos azonosítók megadásáért, Bartha szerint ez nem lesz valószínű.

A gyorsabb utalás mellett újdonság lesz az is, hogy a bankok mellett egyéb pénzforgalmi szolgáltatók is megjelenhetnek a rendszerben. „Vannak érdeklődő szereplők” – említette meg az MNB ügyvezető igazgatója, aki reményének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy az AFR minden helyzetben reális alternatívája lesz a készpénznek, így megvalósulhat a jegybank egyik régi, de eddig nem teljesült álma, a készpénzfizetés visszaszorítása. A jelenlegi terv szerint az AFR-nek is köszönhetően 2030-ra 45-50 százalékra nő a mai 15 százalékról az elektronikus fizetések aránya az összes fizetésen belül – mondta Bartha.