Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Míg más országokban a koronavírust kísérő gazdasági válságra, és a munkanélküliek számának várható megugrására különféle kedvezmények, adó- és járulékcsökkentések, valamint fizetéskiegészítés kombinációival próbálnak reagálni, addig Magyarországon a munkavállalók jogainak kukázásával kezdte a felkészülést a kormány. Amellett pedig, hogy a cégeknek csak egy viszonylag szűk köre kap csekély, a teljes bérköltség alig negyedét kitevő kedvezményeket, a munkájukat elvesztők sem sok jóra számíthatnak – írja a G7.hu.
Ma Magyarországon a korábbi bruttó bér 60 százalékát kapja, akinek felmondanak, de ennek maximuma a minimálbér, ami jelenleg 161 ezer forint. Ennél az uniós országok közül csak Lengyelország, Románia és Görögország szűkmarkúbb. Ellenben Bulgária például a kereset 77 százalékát adja segélyként egy éven át a G7 adatai szerint, Litvánia 78 százalékkal kezdi, Lettország 84-gyel, Luxemburg pedig 86-tal. GDP-arányosan is csak Románia fordít kevesebbet a munkanélküliek segítésére, bár az Eurostat kimutatása szerint azonos szinten állunk Lengyelországgal, és az Egyesült Királysággal.
Még nagyobb probléma, hogy csak három hónapig jár az álláskeresési járadék, jegyzi meg a gazdasági portál. Ez után havi 22 800 forinttal kell beérni, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege ugyanis az öregségi nyugdíj mindenkori minimumának 80 százaléka – de ez is csak annak jár, aki elfogadja a felkínált közmunkát. Európában fél évnél rövidebb ideig Magyarországon kívül csak Csehországban (öt hónap, de 50 év felett nyolc, 55 év felett 11 hónap) fizetik ezt a juttatást. Még a liberális szabadpiac zászlóshajójának számító Egyesült Államokban is kétszer annyi ideig jár a munkanélküli segély, mint Magyarországon. De például Belgiumban elméletileg nincs is időbeli korlátja a segélynek, a jogosultság mástól függ.
A Fidesz–KDNP 2011-es megszorításai előtt még minden harmadik, azt követően már csak minden kilencedik álláskereső kapott anyagi támogatást. Eközben a magyar munkavállalók bruttó fizetésük 1,5 százalékát fizetik be munkaerő-piaci járulékként. Ebből tavaly körülbelül 320 milliárd forint bevétele keletkezett az államnak, miközben csak 78 milliárdot tervezett munkanélküli-ellátásokra költeni, forrás tehát elméletileg lenne az emelésre. A kormány a munkanélküliek túlnyomó része számára egyedül a közmunkaprogramot kínálja kiútként. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat sem sokat tud segíteni az álláskeresésben: honlapjukon jelenleg nagyjából 3 és félezer állásajánlat érhető el. Összehasonlításként: az osztrák munkaügyi hivatal honlapján 50 ezer meghirdetett állást lehetett találni ugyanekkor.
Hogy miért ésszerűtlen a magyar helyzet, azt gazdasági érvekkel támasztja alá a G7: válság idején a munkanélküli segély az egyik legjobb keresletélénkítő eszköz. Ha nincs pénzük az embereknek, akkor nem fogyasztanak, így a munkanélküliek számának gyors megugrása tovább csökkenti a keresletet, ami további elbocsátásokhoz vezet.
