Túlzás lenne azt állítani, hogy az EU magára hagyta Magyarországot a koronavírus elleni harcban, még úgy is, hogy a kormány azt állítja: a meghozott uniós intézkedések a legkevésbé Magyarország számára kedvezőek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter legalábbis így fogalmazott a kormányinfón azzal kapcsolatban, hogy az egyik ilyen segítség az eddig fel nem használt uniós támogatások átcsoportosítására ad lehetőséget.

Itt leginkább a saját csapdájába esett a kormány azzal, hogy a 2014–2020 között a felzárkóztatási alapokból rendelkezésre álló pénzek legnagyobb részét erőltetett menetben, a 2018-as parlamenti választás előtt már lekötötte. Sőt, az esetleges bedőlésekkel vagy éppen az uniós elutasításokkal számolva (ilyen eset volt az Elios, amely végül uniós helyett magyar állami forrásból kapott támogatást) a források 103 százalékáról döntött 2019 végéig. A túlpályáztatás leginkább a Kohéziós Alapnál látszik (itt 110 százalékot kötöttek már le), ebből a forrásból olyan infrastrukturális nagyberuházásokat finanszíroznak (komoly arányban valamely Mészáros Lőrinchez köthető cég számára), mint vasútfelújítások vagy útépítések.

Itt is túlzás lenne azonban azt állítani, hogy Magyarország van a legrosszabb helyzetben: mivel ez a hétéves tervezési időszak utolsó éve, Magyarországhoz hasonlóan másik 13 országban is lekötötték már a teljes keretet.

A helyzet ráadásul nem reménytelen: az Európai Szociális Alap esetében (ebből például az oktatást és az egészségügyet is segíteni lehet, bár jelenleg ennél is szabadabb kezet kaptak a tagállamok) a lekötés aránya 96 százalékos, így csak itt rendelkezésre áll még több mint 220 millió euró. A magyar állam számára ráadásul az is segítséget jelenthet, hogy a forint jelenleg jóval gyengébb, mint amikor 2013-ban döntés született a költségvetési keretről, vagyis az euróban meghatározott összeg most forintban sokkal többet ér. Ez csak az említett 220 millió euró esetében, a jelenlegi árfolyammal számolva 12 milliárd forintot meghaladó különbözetet jelent (összesen pedig 78 milliárd forintot). A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint azonban összességében akár ezermilliárdos lehet csak az „árfolyamnyereség”. Ennek az a magyarázata, hogy az elszámolás jórészt forint alapú számlákkal történik, azok pedig euróban kevesebbet érnek – vagyis még a teljes lekötés és elköltés után is maradhat pénz.

Túry Gergely

Van azonban még egy kezdeményezés: alapesetben az előző évben el nem költött előfinanszírozást vissza kell téríteni az uniónak, most ettől eltekint az EU, ez is 8 milliárdos likviditási tartalékot jelent, a remények szerint a járványhoz kapcsolódó (összesen 37 milliárdos) beruházásokra. Ez Magyarország esetében 885 millió eurós (öszesen 5,6 milliárd eurós) puffert jelent. Ezen túl a kis- és közepes vállalkozásokat támogató programokon keresztül egymilliárd eurónyi hitelgarancia áll rendelkezésre az uniós költségvetésből. Ez nem közvetlen forrás és nem is új pénz: az eredetileg hosszabb távú nagyprojekteknek fenntartott garanciát „adják át” a kkv-k számára, ez alapján nőhet a likviditást biztosító hitelekhez szükséges fedezet az uniós bankoknak, a tervek szerint áprilistól.

Hasonló lépésről döntött kedden a Magyar Nemzeti Bank, amelynek célja az, hogy a bankok támogatásával a pénzintézetek minél több elkölthető forrást biztosítsanak ilyen vagy olyan módon akár a cégek, akár a háztartások számára. A jegybank egy másik – a kormány által elfogadott – ötlete is Európa-szerte terjedhet: a hiteltörlesztési moratóriumról van szó, amelynél az uniós felügyeleti hatóságok elfogadták azt az érvet, hogy a koronavírusra tekintettel, a törlesztés felfüggesztése nem jelenti a „hitelkockázatban bekövetkezett jelentős növekedést” – ennek megfelelően a megoldást más uniós országok is alkalmazhatják.

Brüsszel a munkájukat elvesztők megsegítésénél egyfelől a támogatások szabadabb felhasználását tette lehetővé, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja az európai munkanélküli-viszontbiztosítási rendszerre vonatkozó jogalkotást. Az persze kérdés, hogy a tagállamok ebbe mennyire mennek bele – a magyar kormány rendre elutasít minden olyan kezdeményezést, amely a munkaerőpiaccal kapcsolatos közös szabályozásra vonatkozna. Az elbocsátott dolgozók és a nehéz helyzetbe került vállalkozók az Európai Globalizációs Alapot is igénybe vehetik, igaz, ez meglehetősen korlátos forrás: itt a 27 ország számára 179 millió áll rendelkezésre. Ugyanakkor a tagországok kérhetnek támogatást az EU Szolidaritási Alapjából is – ez a forrás alapesetben a természeti katasztrófák okozta károk enyhítésére szolgál.

Plusz forrást azért is nehéz rendelni az országoknak, mivel az uniós költségvetés alapesetben nem lehet deficites – vagyis ha mégis túlköltekeznének, annak a forrását a tagállamoktól kellene beszedni. Azoktól a tagállamoktól, amelyek most épp segítséget remélnek az uniótól.

Gulyás Gergely ugyanakkor arról is beszélt, hogy a „védekezésben ne akadályozzon az EU”, „jobb, ha nem csinál semmit”.

Reviczky Zsolt

Ezt a „semmit” azért érdemes részletezni. Elindult például egészségügyi berendezések (például lélegeztetőgépek, laborberendezések) beszerzésére négy közös gyorsított közbeszerzési eljárás, Magyarország ezek mindegyikében részt vesz. Úgy tudjuk, kettő lezárult már, itt a kért mennyiséghez képest több ajánlat érkezett, vagyis minden igényt le tudnak fedni.

Ezen túl elindult a bizottság vezetésével egy koordináció az európai termelési kapacitások átállításáról védőeszközök gyártására. (Ennek keretében több nagy textilipari cég már átállt ilyen felszerelések gyártására.) Az EU kivételesen azt is lehetővé teszi, hogy polgári védelmi hatóságok akkor is be tudjanak szerezni bizonyos egyéni védőeszközökből (például arcmaszkokból), ha azok nem rendelkeznek az uniós piacon elvárt CE-jelöléssel.

Emellé jelenthet plusz segítséget a védőeszközök vámmentes és áfamentes kereskedelme, amelyet Orbán Viktor felvet az uniós csúcstalálkozón. Valójában nem csak a magyar kormány szorgalmazza a védőmaszkok esetében például 6,3-12 százalékos vám eltörlését. Izer Norbert adóügyekért felelős pénzügyminisztériumi államtitkár erről azt nyilatkozta, hogy még a héten döntés születhet.

Brüsszel igyekszik azt is biztosítani, hogy a nemzeti korlátozó intézkedések ne zavarják meg az egységes piacot. Ilyen korlátozásból akad szép számmal: korábban a németek döntöttek a védőmaszkok exporttilalma mellett (amire aztán Magyarország mégis felmentést kapott), szerdán pedig épp a magyar kormány döntött úgy, hogy megtiltja egy olyan hatóanyag kivitelét, amelyből épp hazánk a világ egyik legfontosabb exportőre.

AFP / Yuri DYACHYSHYN

Az uniós polgárok hazahozatalában is segít az EU, persze ez azért nem azt jelenti, hogy az unió hozná haza az embereket, de az az állítás sem igaz, hogy nem vesz részt ebben. Még hetven ilyen repülőjárat indul a következő napokban, alapvetően a tagországok szervezésében, az európai légitársaságoktól bérelt járatokkal, és uniós támogatással.

De ami igazán nagy segítség lehet a kormányok számára, az a deficitszabályok enyhítése. Ez azt jelenti, hogy ha egy ország esetében az államháztartási hiány átlépi a GDP 3 százalékában megszabott felső határt, akkor ugyan eljárást indít ellene az EU, de szankcióval nem kell számolnia, különösen, ha bizonyítani tudja, hogy a többletkiadás összefüggésben van a mostani krízissel. Mivel Magyarország 1 százalékos hiánnyal tervezte a költségvetést, és emellett Varga Mihály csütörtöki nyilatkozata szerint 400 milliárdot meghaladó költségvetési tartalék is van (ez nagyjából megfelel a GDP egy százalékának), még minimum ennek kétszeresét, 800 milliárdot tud elkölteni az állam anélkül, hogy az EU egy szót szólna – Gulyás Gergely nyilatkozata szerint a számláló most 100 milliárdnál tart.

A mai csúcstalálkozón azonban egy olyan téma biztosan nem kerül szóba, amely megint csak nagy segítséget jelentene az országok számára – igaz, hosszabb távon. A huszonhetek asztalán a járvány előtt az új hétéves költségvetési keret várt elfogadásra, ami most ismét beláthatatlan időre elhúzódik. Ez azért problémás, mivel enélkül nem veszíti el ugyan bevételét a közösség – ilyenkor az előző hétéves keret szabályai folytatódnak –, ehhez azonban nem rendelnek olyan célokat, amelyekre el lehetne költeni a pénzt. Vagyis az EU-t itt is megüti a koronavírus.