Indul a biciklis boom: jó tanácsok kezdőknek és profiknak
A kerékpáros- és gyalogos közlekedés fejlesztése a járványban előnyös, de a világ nagyvárosai amúgy is ebbe az irányba mozognak már rég, ráadásul már Karácsony Gergely programjában ez volt az irány. Úgy tűnik, itt a következő biciklis boom – pár dologra minden közlekedőnek érdemes figyelnie.
A járványhelyzet átalakította a magyar nagyvárosok, elsősorban Budapest közlekedését: a gépjárműforgalom drasztikusan leesett, a kerékpárosok száma megugrott, a tömegközlekedés utasszáma csökkent. Az utasszámcsökkenés miatt a BKK már átalakította (nagyrészt jelentősen ritkította) a menetrendeket, és épp folyamatban vannak kerékpáros- és gyalogosbarát beavatkozások. Az Üllői úton és a Nagykörúton már kialakították az ideiglenes kerékpársávokat, több belvárosi kerület pedig részleges forgalomcsökkentéseket jelentett be a május 1-ei hosszú hétvégére.
A kormány vidéken ugyan elkezdte feloldani a járvány miatt bevezetett korlátozásokat, de a fővárosban és környékén azok továbbra is változatlanul érvényben maradnak. Ráadásul korlátozásokkal vagy anélkül, de a járvány elleni védekezés még jó ideig nem fog véget érni – a BKK-nál legalábbis arra számítanak, hogy szeptember előtt nem fog visszaállni a forgalom a korábban megszokott szintre. Ebben nyilván benne van, hogy a forgalom nyáron amúgy is jóval kisebb az iskolaszüneten kívülinél.
A kerékpározás és a gyaloglás a járványhelyzetben egészségügyi szempontból is preferálandó, a testmozgás egészségesebb, mint az autóban ülni (és nincs is mindenkinek autója), a tömegközlekedésen pedig az ember fokozottan kitett a fertőzésnek.
A kerékpár: jármű
A biciklis forgalom növekedése előtt bőven van tér, a Kerékpárosklub által megosztott adatok szerint a fővárosiak felének van saját működőképes biciklije, további 17 százalék pedig hozzáfér kerékpárhoz. Országosan ezek az arányok 67 és 17 százalék.
Ugyan a közlekedőknek természetesen van tapasztalatuk az együttélésben és a szabályok betartásában, de azért az alapokat nem árt átismételni, különösen azért, mert nyilván sok olyan fővárosi pattan nyeregbe, aki ezt eddig csak ritkán, vagy nem közlekedési céllal tette. A bicikliseknek a Kerékpárosklub remek összefoglalót készített (itt böngészhető, letölthető), mi csak a legfontosabbakat említenénk.
A kerékpárt (különösen ha nem volt rendszeresen használva) érdemes szervizben átnézetni, de minimum otthon és minimum a legfontosabbakat ellenőrizni: a fékek működnek, fognak, nincs kilazulva, nem lötyög semmi. Aki régóta nem biciklizett, annak érdemes lehet gyakorolni kicsit nyugodt, forgalommentes helyen, elsősorban az elindulást, a fékezést/megállást, illetve a biztos, egyenes haladást.
Fontos, hogy
járdán 12 éves kor fölött tilos kerékpározni.
Ami ennél is fontosabb, hogy veszélyes. Egyrészt a gyalogosokra (egy biciklis és egy gyalogos ütközéséből is adódhatnak komoly sérülések), másrészt a gépjárművek miatt: a sofőrök a kereszteződéseknél nem számítanak arra, hogy a járdán a gyalogosoknál sokkal gyorsabban haladó jármű érkezhet, sok esetben a járdán haladó biciklis fizikailag takarásban van, így nem is látható, emiatt sok baleset történik. A járdán vezetett bicikliutakon ugyanezért érdemes nagyon óvatosnak lenni – sajnos még mindig sok van ilyenből, használatuk pedig kötelező. Az úttesten a biciklis látható, így sokkal nagyobb biztonságban van, még ha eleinte ijesztő is lehet a nagyobb és gyorsabb autók mellett tekerni.
A piros lámpától a hátsó lámpáig
Forgalomban az elsőbbségi viszonyokkal muszáj tisztában lenni – ezeket lámpák, táblák (stop és elsőbbségadás kötelező) és ha egyik sincs, egyenrangú kereszteződésben a jobbkéz-szabály határozzák meg. Az elsőbbségadási szabályokat be is kell tartani, csak másodsorban azért, mert kötelező, elsősorban azért, mert a többi közlekedő erre számít. A zebrán haladó gyalogosnak elsőbbsége van (kivéve persze, ha zebrás-lámpás kereszteződésben a kerékpárosnak zöld). Az úttestre lelépő gyalogosokra fokozottan figyelni kell,
a kerékpár motorja (vagyis a kerékpáros) ugyanis nem zúg, így nem hallani, amikor közeledik.
Az elsőbbségadási szabályokat elvileg mindenki betartja, gyakorlatilag a „puha testű” közlekedőknek különösen nem árt egy fél idegszállal folyamatosan felkészülve lenniük arra, hogy esetleg mégsem kapják meg az elsőbbséget.
A piros lámpánál álló kocsisor mellett a kerékpárosok jobbról előre csoroghatnak, mozgó járművet viszont nem szabad jobbról előzni, sőt egyáltalán jobbról mellé menni sem tanácsos, különösen, ha akár csak lehetőség van jobbra kanyarodni vagy leparkolni.
A bicikliseknek jobbra tartási kötelezettségük van, vagyis praktikusan az út jobb szélén kell tekerniük. De nem szorosan,
ahol parkoló autók vannak, azoktól érdemes távolságot tartani,
mert könnyű belefutni egy váratlanul kinyíló ajtóba. Váratlanul balra kitérni sem szabad, ez vonatkozik arra a helyzetre is, amikor a kerékpársávon valami (jó esetben rakodó, rossz esetben „várakozó” gépjármű) akadályozza a haladást. Az irányváltási szándékot a biciklin is jelezni kell (kézzel) – a gyakorlatban a hazai útviszonyok közt nem mindig életbiztosítás akár fél kézzel elengedni a kormányt, arról viszont hátranézéssel meg kell győződni, nem jön-e valami gyorsabb és nagyobb. Persze tükröt is lehet szerelni a kerékpárra.
Ha már a felszereléseknél tartunk, az első és a hátsó lámpa kötelező tartozék, ma már elehet akár elemes vagy akkumulátoros, leszedhető, sőt a lámpa lehet akár a kerékpároson is. A leszedhető lámpákat érdemes mindig mindenhová vinni, bárkire ráesteledhet. A sisak viselése csak lakott területen kívül, 40 km/h sebesség fölött kötelező.
Részegen kerékpározni tilos – ugyan nincs zéró tolerancia, mint a gépjárművezetés esetében, de előírás szerint
a kerékpárosnak is járművezetésre alkalmas állapotban kell lennie.
Adott esetben ennek eldöntése az intézkedő rendőrre van bízva.
Az autósoktól kicsit több odafigyelés kell
Ami a gépjárművezetőket illeti, aki vezet, annak nem újdonság a mostani helyzet, legfeljebb mennyiségében változott a közlekedés összetétele. A több kerékpáros és több gyalogos több figyelmet igényel – illetve esetleg több türelmet. Érdemes fokozottan szem előtt tartani az amúgy is érvényes szabályokat.
Például azt, hogy a zebrán a gyalogosoknak elsőbbségük van, sőt a zebrát csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a járművet biztosan állóra lehessen fékezni, ha kell.
A kerékpárosokat forgalomban csak megfelelő oldaltávolság megtartásával szabad megelőzni.
Ugyan sajnos a KRESZ-ben nincs meghatározva, hogy ez pontosan mennyi, de a 1,5-2 méter ajánlott. Sofőroldalról való kiszállás előtt hátra kell nézni, nem jön-e jármű – a kerékpársávban vagy a külső sáv jobb szélén közlekedő biciklisek különösen veszélyeztetettek, de nem csak a kerékpáros sérülhet meg, az ajtó is, amit eltalál. Ajánlott a holland fogás alkalmazása: a bal oldali ajtó kilincsét a sofőr és a mögötte ülő jobb kézzel fogják meg, így automatikusan hátra is fordulnak.
A kerékpársávokon (természetesen az ideiglenes Üllői úti és nagykörúti sávokon is) egyenesen haladó kerékpárosoknak elsőbbségük van a kerékpársávon keresztül jobbra kanyarodó járművekkel szemben.
Ennyi autónak nincs hely
A fővárosi közlekedés átalakulásához/átalakításához hozzátartozik, hogy (legalábbis az irány, a közösségi közlekedés, a kerékpározás és a gyaloglás előtérbe helyezése, fokozott támogatása) alapból része volt Karácsony Gergely főpolgármester programjának és az új BKK-vezér, Varga Ivett terveinek. Sőt, ami azt illeti, a BKK e szemléletben fogant annak idején Vitézy Dávid vezetésével. Aztán Tarlós István főpolgármester kirúgta Vitézyt, a BKK-t részben szétdarabolták, a fővárosi közlekedésszervezésben pedig maradt a jórészt gépjárműcentrikus szemlélet.
Ami manapság a világ nagyvárosaiban már enyhén szólva nem olyan népszerű, mint volt az 1970-es, 1980-as években. Már évek, sőt évtizedek óta inkább a járműforgalom háttérbe szorítása a cél. Az érvelés szerint főként a történelmi (bel)városokat nem ekkora gépjármű-forgalomra tervezték, sőt egyáltalán nem gépjárműforgalomra. Az utak szó szerint túltelítettek, az autóknak fizikailag képtelenség elegendő közúti- és parkolókapacitást biztosítani, mivel
a házakat nem lehet széjjel tolni.
A sok autó pedig rontja a városlakók életminőségét, szennyezik a levegőt, és nem marad miattuk hely közösségi tereknek, zöldfelületeknek stb. Természetesen senki sem mondja, hogy soha senki ne autózzon, és a zongorát is biciklivel kellene szállítani. Nagyon úgy tűnik, hogy a jövő a közlekedési módok okos, akár egy utazáson belüli keveréséé.
Egyszóval ami Budapesten történik az nem ördögtől való, nem hungarikum, hanem a nemzetközi trendekbe illeszkedik, és nem váratlan, mert a városvezetés a járványtól függetlenül ilyesmikre készült – a budapestiek ennek tudatában választották meg az új főpolgármestert. Ha úgy tetszik, választói felhatalmazása van a közterületek újraosztására.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
