Az év elején még teljes volt a szigorúság: Emmanuel Macron francia államfő közölte, hogy mérsékelni kell az államadósságot. Most pedig több mint 90 milliárd euróval növeli meg a kibocsátás, amely elérheti a 323 milliárd eurót – írja a Le Monde. Az államadósság növekedése a globális gazdaság pénzügyi rendszerét érinti, hiszen Trump a maga 2200 milliárd dolláros csomagját éppúgy hitelből finanszírozza, mint a magyar állam, amely nagyon gyorsan 2 milliárd eurós hitelt vett fel.

Bloomberg: Orbán változtat a pénzügy politikáján

A Bloomberg arra hívta fel a figyelmet, hogy míg korábban a magyar miniszterelnök szisztematikusan csökkenteni akarta az ország függését a külföldi pénzpiacoktól, a koronavírus-járvány hatására gyorsan váltott: 2 milliárd eurós államkötvény-kibocsátással teremtett magának pénzügyi mozgásteret. Azt, hogy jól számolt a magyar pénzügyi vezetés, visszaigazolta, hogy gyorsan le is jegyezték a 2 milliárd eurót – írta a Bloomberg.

Ezek olcsó hitelek, de növelik az államadósságot, mely akkor válhat problematikussá, ha emelkedni kezdenek a kamatok. Erre hívta fel a figyelmet Macron elnök Itália kapcsán, ahol már eddig is meghaladta az államadóság az éves GDP 130%-át, és tovább galoppozik felfelé. Franciaország sem dicsekedhet: a GDP 115%-a lehet az államadósság az év végére. Persze ehhez tudni kellene, hogy mekkora lesz a GDP, amely jelentős mértékben csökken szinte mindenütt a járvány következtében.

Olcsó a hitel, de miért?

"Ha a tükörbe nézek, elszomorodom, ha másokhoz mérem magam, akkor felvidulok" – mondta Talleyrand. A piacon ezért olcsón kap hitelt az az állam, amelyben bíznak a befektetők, mint például Németország, de Franciaország sem áll rosszul. Baj akkor van, ha meginog a befektetők bizalma, mint Görögország esetében történt, mert akkor az állam adósságcsapdába kerülhet.

Macron elnök ezért fél az olasz példától, és ezért sürgeti Németországot meg a többi északi tagállamot az unióban, hogy tekintsék prioritásnak Itália megmentését egy pénzügyi válságtól. Ellenkező esetben szerinte ott újból populista fordulat következhet be, melynek következményei beláthatatlanok lennének az egész Európai Unió számára.

Ki fizet? A következő generációk – nyilatkozta Esther Duflo. A Nobel-díjas francia közgazdász elmondta, hogy az államok azért kapnak pénzt, mert a hiteltnyújtók remélik: majd visszakapják tőlük kamatostul. Ráadásul elképzelhető, hogy ezeket az óriási hiteleket csak nagyon sokára kell visszafizetni. A Francia Nemzeti Bank elnöke emlékeztetett arra, hogy a francia forradalom után is egy időre felfüggesztették az államadósság törlesztését.

Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde a vírus járvány kitörése óta többször is jelezte: kész arra, hogy mindent megtegyen a válság hatásának mérséklésére. Ez a gyakorlatban az adósság felvásárlását jelenti, melyet az Európai Központi Bank már évek óta folytat. Van, aki ennél is tovább megy, és azt javasolja: az EKB osztogasson pénzt közvetlenül a tagállamoknak, illetve azok polgárainak.

Ezek a "helikopterpénzek", ahogy azt Milton Friedmann nevezte, az USA-ban az államkincstárból érkeztek. Sok uniós tagállam is kísérletezik ezzel, de a lehetőségeik korlátozottak, hiszen az államadósság sok helyen amúgy is nagyon magas. Ezért javasol Macron elnök közös európai fellépést a nemzetközi pénzpiacon, mert akkor jóval olcsóbban kapnának pénzt az olyan gyengélkedő tagállamok, mint Itália vagy Spanyolország. Ettől azonban Németország és az északi tagállamok elzárkóznak, mert nem kívánnak garanciát vállalni a gyengébben teljesítő uniós gazdaságok állam adósságaiért.