Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A magyarok többsége – 57 százaléka – úgy érzi, a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válságban két számjegyű mértékben, azaz több mint tíz százalékkal nőttek az árak a mindennapokban az egy évvel ezelőttihez képest – derült ki a Pulzus Kutató által a Napi.hu számára készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.
A válaszadók harmada (egészen pontosan 32 százaléka) látja úgy, hogy 5-10 százalék közötti az éves drágulás, míg további 8 százalék érzékelt kis mértékű, 1-5 százalék közötti növekedést. A friss felmérésben csupán a magyarok 3 százaléka mondta azt, hogy szerinte nem nőttek árak.
Jelentős az eltérés a nők és férfiak tapasztalatai között. A nők 64 százaléka, míg a férfiak 49 százaléka számolt be két számjegyű áremelkedésről a felmérés szerint. Lakóhely szerint is eltérés mutatkozik: a közepes (5-10 százalékos) mértékű drágulásról beszámolóknál a budapestiek aránya a legnagyobb (41 százalék), míg a községekben élőknél a legkisebb (28 százalék). A stagnáló vagy kissé emelkedő árakról beszámolók aránya a községekben a legmagasabb (15 százalék), míg a városokban a legalacsonyabb (8 százalék). A végzettséget tekintve: a diplomások körében 49 százalék a két számjegyű fogyasztói inflációról beszámolók aránya, az alapfokú végzettségűek körében 57 százalék, a középfokú végzettségűeknél 60 százalék ez az arány.
Az átlagos éves infláció tavaly mindössze 2,4 százalékos volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állítása szerint – ennyire alacsonyat 2018 áprilisa óta nem mértek. A szokatlanul alacsony érték tulajdonképpen egyetlen dolognak volt köszönhető: a járműüzemanyagok ára 22,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, és ez lehúzta az átlagot. Az élelmiszerek ára 8,7 százalékkal nőtt.
Attól függ, mi van a kosárban: ötödével drágult a klasszikus vasárnapi családi ebéd
Több szempontból is rendkívüli volt az áprilisi inflációs adat, vagyis annak statisztikája, hogy mennyivel mentek föl (vagy le) az árak egy év, illetve egy hónap alatt. Az átlagos éves infláció mindössze 2,4 százalékos volt - ennyire alacsonyat 2018 áprilisa óta nem mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
