Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Rengeteg külön nevesített projektet söpört össze semmitmondó címek alá a költségvetésben a pénzügyminisztérium, így ezekről már nem tudni, mennyi pénzt visznek el külön-külön. Felolvadt például a nemrég tíz évre titkosított Budapest–Belgrád vasút.

„Egyszerűsítettünk a költségvetés szerkezetén is. Egy egyszerűbb tervezetet fogunk benyújtani, ami a képviselők számára azt fogja majd jelenteni, hogy megfeleződik a sorok, tételek száma, reményeink szerint ezzel áttekinthetőbb lesz a költségvetés egésze” – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a 2021-es büdzsé tervezetének bemutatásakor. Azt még hozzátette, hogy a költségvetés „részletesebb adatait természetesen továbbra is be kívánjuk mutatni az országgyűlés részére”.

A miniszter nem tódított, a költségvetési tételek számát valóban alaposan lecsökkentették. Ezáltal valóban sokkal áttekinthetőbb lett. Kérdés, hogy egy ország központi költségvetésének az-e a dolga, hogy könnyen áttekinthető legyen, vagy pedig hogy minél átláthatóbbá tegye, pontosan mire és mennyi pénzt költ a kormány. Ha inkább az utóbbi lenne a cél, akkor ez a költségvetés minőségében messze elmarad a 2020-astól és a korábbiaktól.

A költségvetési sorok számának csökkentése elsősorban a nevesített fejezeti kezelésű előirányzatokat érintette. A 2020-as költségvetésben olyan tételek szerepelnek például (természetesen forintra pontos pénzösszegekkel), mint:

  • Új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok megvalósításának támogatása (ez a több mint 100 milliárdos, a Népligetnél felépítendő kézicsarnok),
  • Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatása (ez Áder János alapítványa),
  • Várkapitányság Nonprofit Zrt. kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása (a Várkapitányság kezeli a kormányzati negyeddé alakuló Budai Vár területének nagy részét),
  • Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány támogatása,
  • Magyar Sport Háza támogatása
  • Családbarát Ország Nonprofit Kft. működésének támogatása.

A fentiek közül egyet sem találni már a 2021-es költségvetésben. Találni viszont olyan konkrétnak nehezen nevezhető címsorokat, mint:

  • Kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása gazdasági társaságok részére (potom 10 milliárd forint),
  • Nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok (5 milliárd),
  • Közlekedési ágazati programok (az innovációs minisztériumnál, 144 milliárd),
  • Egyedi magasépítési beruházások (a Gazdaságvédelmi Alapban, 92 milliárd).

Az egyedi, nevesített előirányzatok összesöprése azt jelenti, hogy nem lehet tudni, konkrétan mire mennyit szán a kormány – sőt az sem világos, egyáltalán mire terveznek költeni. Áder Kék Bolygó alapítványa nem kap támogatást 2021-ben? Mi a helyzet az Orbán Viktorral és Erdogan török elnökkel egyként kiváló viszonyt ápoló Adnan Polat szívügyével, a Gül baba türbéjével? 2021-ben az állam egy forintot sem szán az új budapesti kézicsarnokra?

Ráadásul a kormány év közben eddig, kiszámítható békeidőkben is napi rendszerességgel módosítgatta a költségvetést rendeletileg. A változásokat egyben, követhető formában azonban nem hozták nyilvánosságra. Csak a költségvetések tényleges teljesülését soronként bemutató zárszámadásokból derült ki, voltaképpen mi is történt a megelőző évben. De ha a kifizetések jelentős része nincs külön soron nevesítve a költségvetésben, akkor a zárszámadásban is csak annyi lesz, mennyit költött a kormány az eredetileg tervezetthez képest mondjuk „közlekedési ágazati programokra”.

Apropó, e alcím alatt a 2020-as büdzsében még külön soron nevesítve volt (a nemrég gyakorlatilag tíz évre titkosított) „Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítása” az innovációs minisztérium fejezetében. A 2021-es büdzsében ez külön már nem szerepel, a Gazdaságvédelmi Alapban van egy az innovációs minisztériumhoz tartozó „vasúti fejlesztések” címsor (188 milliárd), de egyes projektek ott sincsenek nevesítve. Szóval a költségvetésből nem derül ki, a kormány mennyit szán rá 2021-ben, a zárszámadásból pedig nem fog kiderülni, mennyit költött rá ténylegesen az adófizetők pénzéből. A (magyar részről Mészáros Lőrinc érdekeltsége által bonyolított) 670 milliárd forint összköltségű vasútfelújításra a 2020-as költségvetés 63 milliárdot irányzott elő, ehhez rendeletileg hozzácsaptak még 83 milliárdot.

Címlapfotó: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Hszü Sao-si, a kínai Nemzeti Fejlesztési- és Reformbizottság (NDRC) elnöke kicseréli a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításáról aláírt kormányközi szerződés példányait.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Kalifornia a járvány új nagy központja

Kalifornia a járvány új nagy központja

Diákhitel külföldieknek is Németországban

Diákhitel külföldieknek is Németországban

Rágyújtotta mozgásképtelen élettársára a házát egy mányi nő

Rágyújtotta mozgásképtelen élettársára a házát egy mányi nő