Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Közzétette a CRCB (Corruption Research Center Budapest) a legfrissebb jelentését, amelyben 2005 januárjától 2020 április végéig elemezték az összes állami közbeszerzést. A 444.hu cikke szerint az elemzés most két dologra koncentrált: hányan indultak egy-egy tenderen, és mennyit nyert közülük olyan cég, amelynek tulajdonosa Orbán Viktor baráti köréhez tartozik.
A CRCB szerint a közbeszerzéseken indulók száma a korrupciós kockázat miatt fontos, mert ahol nincs verseny, ott leginkább gyanús, hogy előre eldöntötték, kinek kell kapnia a munkát. Ezért az indulók számától függően versenyintenzitást jelölő mutatókat alkottak, hogy összehasonlíthassák az egyes időszakok és pályázattípusok korrupciós kockázatait.
A kormányközeli cégek vizsgálatához az MGTS+ jelölést használták, a "Mészáros, Garancsi, Tiborcz, Simicska és Társaik" rövidítéséből.
A 444.hu szerint az kutatásból látszik, hogy a korrupciós kockázat mértéke és az MGTS+ csoport győzelmei között összefüggés van: akkor nyerik a legtöbbet a haveri cégek, amikor a legkisebb a verseny.
Az elemzés szerint a MGTS+ csoport cégei kivételesen sokat nyertek és az elmúlt 15 évben soha nem volt annyi verseny nélkül elnyert közbeszerzés, mint 2020-ban. Az év első 4 hónapjában a lezárt tenderek 41 százaléka volt egyindulós. Ez az arány az elmúlt 14 évben 20 és 35 százalék között mozgott.
2020 előtt az MGTS+ csoporthoz tartozó cégek az egyszereplős "versenyek" 51 százalékát nyerték, idén a 68 százalékát. A csoport 74 közbeszerzést vitt el 253 milliárd forint értékben, ami az összes tender értékének a 27 százaléka, ami új rekord.
A cikk szerint a csoporthoz sorolt cégek 2005 és 2010 között még csak 0,4–1,8 százalékát vitték el a közbeszerzésre szánt pénznek, 2013-ban már 17 százalékát, tavaly pedig 21 százalékát.
