Tíz hét alatt 41 millió amerikai lett munkanélküli

A washingtoni munkaügyi minisztérium csütörtökön közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma 2 millió 123 ezer volt a május 23-án zárult héten, ami 323 ezerrel kevesebb az egy héttel korábban mért 2 millió 446 ezernél. Elemzők ennél valamivel jobb adatra, 2 millió 100 ezer segélykérelemre számítottak.

Immár a tizedik egymást követő héten állt a milliós küszöb fölött az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma.

Tíz hét alatt nagyjából 41 millióan vesztették el munkájukat, de közülük azért sokan már találtak újabb munkahelyet.

Miután a gyorsan terjedő koronavírus-járvány és az annak megfékezését célzó szigorú intézkedések miatt szinte teljes egészében leállt az amerikai gazdaság, március harmadik hetében példátlan méretű elbocsátási hullám indult. Egy hét múlva több mint 6,86 millión tetőzött az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma, amely azóta folyamatosan csökken.

A 2007-2009-es pénzügyi és gazdasági válság idején, amikor 8,7 millió álláshely szűnt meg, 665 ezren tetőzött az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők heti száma.

Jó hír viszont, hogy február utolsó hete óta először nem emelkedett, hanem csökkent a tartósan munkanélküli segélyt kérők száma a május 16-val végződött héten, mégpedig 3 millió 860 ezerrel, 21 millió 52 ezerre süllyedt. Elemzők emelkedésre, azaz sokkal rosszabb adatra számította, 25,75 milliós számot vártak. A tartósan munkanélküli segélyt kérők számát mérő négyhetes mozgóátlag viszont még mindig emelkedett, 760 ezer 250-nel, 22 millió 722 ezer 250-re.

Áprilisban rekordszámú, 20,5 millió munkahely szűnt meg, míg márciusban 881 ezer.

A koronavírus-járvány becslések szerint az amerikai gazdaság teljesítményének negyedét viszi el a folyó negyedévben, sőt egyes elemzők 40 százalékot is elképzelhetőnek tartanak.