A 18. kerületben összesen 29 önkormányzati fenntartású óvoda van. Ezeket augusztus 1-től összevonnák. Az alpolgármester, a DK-s Ferencz István ezt azzal indokolta közösségi oldalán, hogy az önkormányzat törvénysértő állapotot örökölt, a feladatellátást több helyen a jogszabályi előírásokkal szemben óvodapedagógus szakemberek helyett pedagógiai asszisztensek bevonásával oldották meg az elmúlt években.

Az erről szóló határozatról a kerület szocialistából lett DK-s polgármestere, Szaniszló Sándor a veszélyhelyzetre való hivatkozással, rendkívüli eljárás keretében egyedüliként döntött, még május 29-én. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 20 óvoda és 9 tagóvoda önállósága megszűnik, és jogutódként létrejön egy 1 óvoda 28 tagóvodával. A BP 18 Egyesített Óvoda egy teljesen új költségvetési szerv lesz, vezetésére már a pályázatot is kiírták. Olyan embert keresnek, aki a vezetői feladatok mellett a gazdálkodással kapcsolatos teendőket is el tudja látni, és augusztustól ő gyakorolná a munkáltatói jogokat is. A kiírás szerint a jelentkezés feltétele legalább 4 év óvodapedagógus munkakörben szerzett tapasztalat, illetve intézményvezetői szakképzettség.

Sok szülőnek nem tetszik

Az eddigi óvodavezetőket az átalakítás során tagóvoda-vezetőkké „minősítették vissza”, ami azt jelenti, hogy önállóan szakmai és gazdasági kérdésekben sem dönthetnek, továbbá a korábbi bérpótlékjuk bruttó 50 százalékát kaphatják a jövőben. Az óvodavezetőknek állítólag május 6-án, délelőtt futár vitte az óvodákba az előterjesztést, azzal, hogy tájékoztassák a szülőket a tervezett átalakításról, majd a szülői véleményeket küldjék el az önkormányzatnak. Erre május 22-ig adtak időt.

„A veszélyhelyzet miatt nincs lehetőség feltenni a kérdéseinket, nincs lehetőség különböző fórumokon egyeztetni, megbeszélni, érvelni, vitatkozni” – indokolta megkeresésünkre a szülőket képviselő Schaffer Andrea, hogy miért indult petíció az ügyben. Eddig 845-en írtak alá, azt kérve, hogy a döntés

ne egy konzultáció nélküli, a gyerekek érdekeit figyelmen kívül hagyó ámokfutás legyen.

A szülők az azóta született határozatot rosszul és felületesen előkészítettnek látják, melynek következtében sokuk gyereke "elveszíti" a már megkedvelt pedagógust. Petíciójukban úgy fogalmaznak, „szakmailag semmi nem indokolja ezt a társadalmi konzultációt nélkülöző, az érintettek érdekeit ilyen súlyos mértékben semmibe vevő veszélyhelyzeti – de azzal semmilyen összefüggésben nem álló – intézkedést”. Az aláírásgyűjtéssel azt szerették volna elérni, hogy a határozatot vonják vissza, és legyen többoldalú, érdemi tárgyalás az ügyben, amint a veszélyhelyzetnek vége. Schaffer Andrea a hvg.hu-val azt közölte, attól tartanak, hogy „mindez már átnyúlik a szimplán óvodai résztvevők – gyermekek-szülők-óvónők és intézményvezetők – fölött és egy politikai és hatalmi csatározás bábuiként elszenvedjük a döntéseket. Nincsen érdemi beleszólásunk a gyermekeinket is érintő változásokba. A véleményünk csak egy kötelező tartalmi elem egy hivatalos eljárásban”.

Az alpolgármester szerint nem volt más megoldás

„Jelen pillanatban 25-28 fővel vagyunk kevesebben, 1-2 éven belül még egyszer ennyien nyugdíjba mennek, ez tűnt a legjobb megoldásnak" – magyarázta a hvg.hu-nak az előterjesztést benyújtó Ferencz István, aki szerint a jövőben csak így lehet garantálni az óvodák hatékony működését. „Nagyon leegyszerűsítve: vagy van óvónő, még ha egy másik óvodából jön is át néhány órára, és működik az óvoda, vagy se óvoda, se pedagógus” – fogalmazott, hozzátéve,

előre menekültünk, így mentjük meg az óvodáinkat, ha ezt nem lépnénk meg, 2-3 óvodát be is kellene csukni.

Szerinte a döntésnek az óvodavezetők is örülnek, mert olyan adminisztrációs terheket vesznek le a vállukról, amiktől már ők is jó ideje szabadulnának.

Ami a szülői megmozdulást illeti, az alpolgármester úgy reagált, húsz óvodából három volt ellene, a többi mellette. És az elképzelést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is támogatta. Megkeresésünkre Gállné Rabatin Edit, a PDSZ óvodai szekciójának vezetője megerősítette, látták és egyet is értettek a tervezettel. „Semmilyen hátrány nem érint senkit” – válaszolta, hozzátéve, hogy az előző, kormánypárti polgármester, Ughy Attila is szerette volna ezt már korábban meglépni,

most mégis cirkuszt csinálnak belőle.

Ferencz István a VIII. kerületet hozta fel példának, ahol Kocsis Máté polgármesterként, még 2015-ben ugyanezt a döntést hozta, de ilyen a rendszer a 13. kerületben is. „Nem én találtam ki a spanyolviaszt, ez egy kipróbált, jól bevált rendszer” – mondta az alpolgármester.

A tervből lehet, mégsem lesz semmi, hiszen a fővárosi kormányhivatal mégis törvényességi felhívással kereste meg az önkormányzatot, mert úgy találta, hogy nem volt jogszerű a döntéshozatali folyamat. A polgármesternek tíz napja van fellebbezzni, úgy tudjuk, hogy élni is fog ezzel a jogával.

Megkerestük a kormányhivatalt is, hogy milyen alapon tett törvényességi felhívást, ám megkeresésünkre több nap után sem reagáltak. Amennyiben válaszolnak, azt közöljük.

Húzd meg, ereszd meg

A helyzetet az is bonyolítja, hogy az önkormányzat saját költségvetése terhére idén szeptembertől már betervezte, hogy béremelést ad az óvónőknek: 303 pedagógusnak nő havi bruttó 35 ezer forinttal a fizetése. Ez összesen 10,6 milliós kiadást jelent az önkormányzatnak havonta. Ezen felül 2021-től hűségpénzt is fizetnének minden olyan óvónőnek, aki legalább egy évig a kerületben marad. A gond csak az, hogy amikor ezt kitalálták, még nem tudták, hogy csak ennek a kerületnek a zsebéből feltehetően 4 milliárd forintot vesz ki a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva. A polgármester azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ez tömeges elbocsátásokhoz vezet.

„Kevesebb fát metszünk meg, kevesebb játszóteret újítunk fel, nem biztos, hogy ehhez nyúlunk hozzá először” – védte meg az óvónők juttatását az alpolgármester, aki azt is elmondta, azért merték bevállalni az óvodák egyesítését, mert úgy hitték,

ennek a fedezete meglesz, kitermelődik.

Azóta kiderült, az állam 2024-ig tartja a markát az önkormányzatok bevételeire. A főpolgármester a minap a Facebookon fakadt ki, azt írta, a kormány csúnyán lebukott, mert hiába magyarázta a válsággal, meg a szolidaritással az önkormányzatoktól való pénzelvonást, kiderült, hogy másról van szó: az önkormányzatok kivéreztetéséről. Karácsony Gergely szerint a kormány képtelen elviselni, hogy tőle független önkormányzatok működnek.

A 2021-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatban az is benne van, hogy jövőre az önkormányzatok nem költhetik a helyi iparűzési adót a hivatali dolgozók bérére. Ráadásul hitelt is csak akkor vehetnek fel, ha ehhez a kormány hozzájárul.

Közben ma Magyarországon több mint 800 óvónő hiányzik az óvodákból. Általánosságban elmondható, hogy 10 pályakezdő óvodapedagógusból 8 elhagyja a pályát. Egy kezdő ugyanis annyit keres, mint egy frissen végzett szakmunkás: a garantált bérminimumot kapja, azaz bruttó 195 ezer forintot, amiből a levonások után alig 130 ezer forint marad. Állami bérrendezésről nem hallani, a cafeteria-rendszer drasztikus átszabásával pedig, amivel az egyébként alacsony béreket kompenzálni lehetett volna, szintén az önkormányzatokra tolta a felelősséget és a következményeket a kormány. Tetejébe még az sem kizárt, hogy az állam az óvodákat is elveszi az önkormányzatoktól.

Az iskolákat 2013-ban már államosították, ekkor kerültek át az önkormányzatoktól a Klikhez a fenntartói jogok. Akkor a kormány arra hivatkozott, hogy ettől egyenletesebb lesz az iskolák színvonala, a szegényebb települések is hozzájuthatnak megfelelő támogatásokhoz. Azóta kiderült, hogy ez a probléma nemhogy nem oldódott meg, hanem több, addig jól működő iskola helyzete romlott. Több szakértő szerint jelenleg a magyar oktatási rendszer egyetlen stabilan jól teljesítő területe az óvoda, még ha az óvónőhiány már ott is súlyos gondokat okoz.