Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A nép nevében tulajdonosként járnak el az országgyűlés és a kormány tagjai, mikor tíz- és százmilliárdokat biztosítanak ilyen-olyan célokra. Ez nem lehet bűncselekmény, az viszont igen, ha megbízott tisztviselőként a pénzzel rosszul sáfárkodnak. Vélemény.

Az ügyészség visszadobta Szél Bernadettnek a Budapest-Belgrád vasút ügyében hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentését. Az ügyészség azzal érvelt, hogy a kormány a projektről szóló egyezmény megkötésével és a tízmilliárd forintos költségvetési átcsoportosításokkal nem vagyonkezelést végzett. Illetve leszögezte, hogy amikor a kormány a központi költségvetést kezeli, akkor tulajdonosként jár el. Így fel sem merülhet a hűtlen kezelés gyanúja.

Szél Bernadett (és a kommentek alapján a közvélemény egy nem elhanyagolható része) ezen alaposan felháborodott, a független képviselő egyebek mellett azt írta: „gyakorlatilag írásba adták, hogy a kormány 2020 Magyarországán bátran hozhat a közpénzeket felelőtlenül pazarló, az adófizetők érdekei helyett kizárólag magánérdekeket szolgáló döntéseket, azért büntetőjogi felelősségre nem vonhatók, mert ők nem felelnek a közös vagyonunkért”. És hosszasan sorolta a projekttel kapcsolatos (egyébként jogos) kifogásokat.

Szél Bernadett
©

Idegen, rábízott vagyon

A Polt Péter vezette ügyészséggel kapcsolatban minimum kérdéses, valóban minden esetben független-e, azonban a helyzet az, hogy ezúttal aligha lehet kivetnivalót találni a döntésükben. A hűtlen kezelés egyike a vagyon elleni bűncselekményeknek (mint a lopás, csalás, sikkasztás stb.). A hatályos bűntető törvénykönyv (Btk.) szerint „akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el”.

Vagyis hűtlen kezelést csak olyasvalaki tud elkövetni, aki idegen, rábízott vagyont kezel.

A saját vagyonát senki sem kezelheti hűtlenül, legfeljebb hülyén.

Egy hétköznapi példával élve: ha egy bróker elkaszinóz a saját pénzéből egymillió forintot, az hülyeség a részéről. Ha az ügyfele rábíz egymillió forintot, hogy fektesse be, de ő felteszi az egészet a piros hetesre, és elveszíti, az hűtlen kezelés. (A Budapest-Belgrád esetében egyébként inkább a hanyag kezelés gyanúja merülhetne fel, de ez igazából mellékes, az is idegen vagyon kezeléséhez kötödik. Bár csak két év börtönt lehet miatta kiszabni.)

©

Olyan, mintha a nép döntése lenne

Szóval jelen esetben az a kérdés, hogy a kormány rábízott, idegen vagyont kezel-e, amikor milliárdokkal sakkozik a központi költségvetésben. És nem: természetesen közvagyonnal sakkozik, de ahogy az ügyészség is rámutat, jogilag tulajdonosi minőségben, nem pedig megbízott vagyonkezelőként. Ez nem jelenti, hogy a költségvetés a kormány tagjaié lenne, de a kormány a polgárok helyett, nevében jár el ilyenkor. Vagy ahogy az alkotmány alaptörvény is fogalmaz: a nép hatalmát választott képviselői útján gyakorolja. Más szóval

amikor a kormány tíz- és százmilliárdokat allokál akár stadionok, vasútvonalak, akármik megvalósítására, az olyan, mintha ez a nép döntése lenne.

Egyébként a központi költségvetés összeállítása és elfogadása az országgyűlés (a nép közvetlenül választott képviselői) hatásköre. Akinek nem tetszik, hogy milyen célokra mennyit költ az ország, az válasszon más képviselőket. Ezen az sem változtat, hogy a kormánynak (a fideszes parlamenti többségnek köszönhetően) rendkívül tág mozgástere van pénzeket mozgatni a büdzsében, ráadásul rendkívül átláthatatlanul teheti ezt. A kormány az országgyűlésnek felelős, a kormány működését meghatározó törvényeket az országgyűlés hozza.

Nyilván vitatható, hogy kell-e nekünk százmilliárdos, jó eséllyel soha meg nem térülő, soha ki nem használt vasútvonal vagy minden zsákfaluba stadion. Esetleg nem lenne-e jobb az ezekre szánt pénzt az egészségügyre költeni, vagy az oktatásra, vagy kaphatna minden magyar állampolgár pár tálca sört. Vitatható, hogy nem hülyeség-e kétméteres nagyfelbontású okostévét venni a házunkba, miközben beázik a tető. De mindenkinek szíve-joga hülyeségekre fordítani a saját vagyonát, az országgyűlésnek és a kormánynak pedig a nép képviseletében szíve-joga hülyeségekre fordítani a nép vagyonát. Egy egész ország viszonylatában pedig nagyon nem triviális kérdés, hogy mi minősül hülyeségnek, és mi nem.

©

Polt Péter nem cincálgathatja az állami költségvetést

Mindenesetre ha az ügyészség nyomozhatna hűtlen kezelés gyanújával költségvetési előirányzatok és átcsoportosítások ügyében, és

ha a bíróságok e ügyekben ítéleteket hozhatnának, akkor az ügyészség és a bíróságok de facto az országgyűlés és a kormány fölött állnának költségvetési kérdésekben.

Ez nyilván nonszensz lenne, nem egy büntetőbíró joga eldönteni, hogy az ország mennyit költ kórházakra, stadionokra, vasutakra, bármire. Ellenzéki politikus pláne nem akarhatja, hogy az országgyűlési többség esetleges megszerzése és egy esetleges kormányváltás után a 9 éves megbízatással (jelen állás szerint 2028-ig) operáló Polt Péter cincálgassa hűtlen kezelés gyanújával a központi költségvetést.

A vita, mármint hogy mi hülyeség és mi nem az, a választásokon (ritkább esetben népszavazáson) dől el, amikor a polgárok levoksolják egymás közt, olyan képviselőket akarnak-e, akik a lapostévét preferálják a tető befoltozása helyett.

A választók természetesen csak akkor tudnak felelős döntést hozni, ha rendelkezésükre állnak a szükséges, hiteles információk,

például tudnak-e arról egyáltalán, hogy beázik a tető, meg hogy tulajdonképpen mennyibe is kerül egy ilyen lapostévé. Ha úgy tudják, hogy a tetővel minden rendben, a lapostévé pedig filléres és szükséges cucc, akkor nyilván nem törik magukat új képviselőket hatalomba szavazni. A mai magyar politikai/közéleti/gazdasági rendszerrel nem az a legnagyobb baj, hogy a Fidesz vélt vagy valós hülyeségekre fordítja a közös vagyont, hanem hogy hatalmával nyíltan és burkoltan visszaélve elzárja és eltorzítja a választópolgárok jelentős része számára a hozzáférhető információkat.

Polt Péter
©

Az lehet bűncselekmény, hogy hogyan költik

Mindez nem jelenti, hogy a kormány bármit megtehetne, ne felelne a közös vagyonunkért, ne lenne büntetőjogilag felelősségre vonható, ahogy Szél Bernadett sérelmezi. Felel és felelősségre vonható, sőt akár hűtlen kezelést is elkövethet. Mármint egyes tagjai elkövethetnek. Csak épp nem a költségvetési előirányzatok megállapítása kapcsán, hanem ha konkrét esetekben nem megfelelően sáfárkodnak az adott vagyonnal. A Budapest-Belgrád vasút esetében ha majd úgy alakul, és kiderül, hogy a projekt megvalósítása, üzemeltetése során vagyoni kárt okozó visszaélések történtek, akkor minden további nélkül felmerülhet hűtlen kezelés a kivitelezésért felelős kínai-magyar konzorcium, magyar anyavállalata, a MÁV, és akár a projekt megvalósításában részt vevő kormánytisztviselők esetében.

Ez lehet akár ugyanaz a miniszter, aki a kormányülésen vagy országgyűlési képviselőként igent nyomott arra, hogy akárhány tíz- vagy százmilliárd menjen a projektre.

A nép képviseletében tulajdonosként úgy dönteni, hogy jelentős vagyont szánunk egy projektre nem bűn – azzal a vagyonnal megbízott tisztviselőként rosszul sáfárkodni viszont már bűn.

©

A belgrádi vasút tényleg büdös

Továbbá mindez azt sem jelenti, hogy a Budapest-Belgrád vasút ügye ne bűzlene az égig. Egyrészt a kormány által beterjesztett törvénnyel az országgyűlés minden dokumentumot tikosított. Másrészt a kormány a 2021-es költségvetés tervezetében számtalan egyéb, eddig nevesített címmel együtt ezt is besöpörte egy nagy kalapba, tovább rontva az átláthatóságot. Az országgyűlés pedig ezt is meg fogja szavazni. Így nagyon nehéz (ha nem lehetetlen) eldönteni, hülyeség-e ennyi vagy egyáltalán bármennyi pénzt költeni rá. Mármint a választók számára, hiszen ez nem az ügyészség és a bíróságok dolga.

Továbbá azt sem lehet eldönteni, túlárazott-e a projekt, vagy ki lehetne-e hozni olcsóbban. És hogy van-e abban (jogi) kivetnivaló, hogy magyar részről épp Mészáros Lőrinc gazdasági köre húzta be a megbízást. Itt már felvethető a büntetőjogi felelősség kérdése, bár nem az országgyűlés és a kormány részéről, amiért forrást biztosítottak rá, hanem elsősorban a kivitelezésért felelős, az építésre kiírt közbeszerzést lebonyolító konzorcium emberei részéről. Az is felvethető, hogy ha a közbeszerzés lebonyolítása és majd a kivitelezés során vagyoni kárt okozó döntések, jogsértések történtek vagy történnek, akkor a szálak elvezetnek-e esetleg egészen a kormányig.

Az ilyen konkrét ügyek felgöngyölítése lenne a papíron független intézmények, mint az ügyészség dolga.

Tíz év alatt azonban nem sok tisztviselő feje hullott a porba.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Az egyházi iskolákban egyelőre nem lesznek iskolaőrök

Az egyházi iskolákban egyelőre nem lesznek iskolaőrök

Elindulnak Európába a Hyundai hidrogénkamionjai

Elindulnak Európába a Hyundai hidrogénkamionjai

Élet-halál kérdése, védi-e "tető" az oroszokat a hatalomtól és az alvilágtól

Élet-halál kérdése, védi-e "tető" az oroszokat a hatalomtól és az alvilágtól