Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentésemet a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása ügyében – írja Facebook-posztjában Szél Bernadett független országgyűlési képviselő.
Az ügyészség indoklása szerint a kormány „az Egyezmény megkötése, illetve a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosítás tárgyában meghozott döntései révén nem vagyonkezelési tevékenységet végzett.” Illetve „a Kormány tagjai büntetőjogi értelemben nem tekinthetők a központi költségvetés kezelésével megbízott személyeknek, az e tárgyban meghozott közhatalmi döntéseik a közvagyonra vonatkozó olyan tulajdonosi rendelkezések, amelyek a hűtlen kezelés megállapításának alapjául szolgáló vagyonkezelői kötelezettség megszegésének nem tekinthetők.”
A kormány május közepén 82,1 milliárdot csoportosított át a Budapest–Belgrád vasútvonal építésére a Gazdaságvédelmi Alapból. Április végén írták alá a Budapest–Belgrád-vasútvonalról szóló hitelszerződést, a beruházás nagyjából 700 milliárd forintnál tart. Varga Mihály pénzügyminiszter akkori szavai szerint Magyarország számára előnyös és biztonságos hitelszerződés született a Budapest–Belgrád vasútvonal létrehozására Magyarország és Kína között.
Az országgyűlés megszavazta a beruházásról szóló törvényt, amelyben az is szerepel, hogy minden azzal kapcsolatos szerződés és irat 10 évig titkos.
A 2021-es központi költségvetés tervezetében pedig a Pénzügyminisztérium rengeteg eddig külön nevesített projektet söpört össze semmitmondó címek alá, így ezekről már nem tudni, mennyi pénzt visznek el külön-külön. Felolvadt például a Budapest–Belgrád vasút.
