A készségfejlesztés egész életen át tartó folyamat. Az embereknek időről időre más és más készségekre, kompetenciákra és képesítésekre van szükségük, melyeket a munkaerőpiaci változásokhoz igazodva kell fejleszteni. A tanulószerződéses gyakorlati képzésre, a továbbképzésre és az átképzésre vonatkozó legfrissebb adatokból ugyanakkor riasztó kép rajzolódik ki, és ez már a koronavírus-világjárvány kitörése előtt így volt.

Európában a felnőttek több mint 20%-a még mindig komoly hiányosságokkal küzd az alapvető írás-olvasási készségek terén,

a vállalkozások több mint 70%-a arról számol be, hogy a készséghiány hátráltatja üzleti tevékenységét, a kis- és középvállalkozások negyede pedig arra panaszkodik, hogy csak nagy nehézségek árán tud szakképzett munkaerőre szert tenni.

Azt látjuk, hogy a koronavírus-világjárvány felerősítette a készségekkel kapcsolatos munkaerőpiaci tendenciákat. Hatására megnőtt a változás iránti igény, de a változást kínáló lehetőségek is megszaporodtak. Az erőforrás-hatékony, körforgásos, digitalizált és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás a várakozások szerint több mint 1 millió munkahelyet fog létrehozni 2030-ra. Egyedül a mesterséges intelligencia és a robotika jóvoltából várhatóan csaknem 60 millió új munkahely jön majd létre világszerte a következő 5 év folyamán. Eközben más területeken valószínűsíthetően át fognak alakulni a munkahelyek, sőt, akár meg is szűnnek majd állások, Európának pedig a demográfiai változások miatt teljes mértékben ki kell aknáznia az európai polgárok tehetségét és sokszínűségét.

Olyan korban élünk, amikor párhuzamosan zajlik a zöld és a digitális átállás, és ezek a folyamatok gyors ütemben formálják át az európai életmódot, a munka világát és az emberek közötti kommunikációt. A világjárvány különösen a digitális átállást gyorsította fel: dolgozók milliói számára egyik pillanatról a másikra a mindennapok részévé vált a távmunka és a távoktatás, arról nem is beszélve, hogy a fiatalabb generációkra az a megpróbáltatás várt, hogy szüleiket megtanítsák a videoalkalmazások használatára.

Mindez azt jelenti, hogy soha nem volt annyira fontos, mint most, hogy az Európai Unió paradigmaváltást hajtson végre a készségfejlesztés terén.

Az Európai Bizottság meggyőződése, hogy jövőnkbe úgy ruházunk be a legjobban, ha az emberekbe ruházunk be. A most elfogadott új európai készségfejlesztési program pontosan ezt hivatott megvalósítani. A program 12 intézkedést vázol fel annak elősegítése érdekében, hogy az emberek egész életükön át fejleszthessék készségeiket, és Európa-szerte beruházások jöjjenek létre a készségfejlesztés finanszírozására.

A készséghiány felszámolása, a felnőttek elhelyezkedésének és a fiatalok szakképzésének előmozdítása, illetve a vállalkozó kedv és a vállalkozói készségek ösztönzése elengedhetetlenül fontos lesz az európai gazdaság fellendüléséhez. Recesszió idején a helyzet kezelésének egyik legnagyobb akadályát az jelenti, hogy legtöbbször nem tudjuk, ki fogja elveszíteni a munkáját. A jelen esetben viszont már most látjuk, hogy

a korlátozó intézkedések hatására kényszerszabadságra küldött, illetve elbocsátott munkavállalók szorulnak leginkább segítségre ahhoz, hogy hasonló állást találjanak, vagy teljesen új karrierbe kezdjenek.

Az új európai készségfejlesztési program egybefogja majd azoknak az erőfeszítéseit, akik be tudnak ruházni a készségfejlesztésbe, és elő fogja segíti a képzésre vonatkozó kötelezettségvállalások központosítását és a készségekkel kapcsolatos információk széles körben történő megosztását. Ezeknek az információknak a birtokában az állami és a magán foglalkoztatási szolgálatok oda irányíthatják a munkavállalókat, ahol tudjuk, hogy szakemberhiánnyal, illetve a munkahelyek bővülésével kell majd számolni.

A program kezdetben azokra az ágazati ökoszisztémákra fog összpontosítani, amelyeket a legnagyobb mértékben sújtotta a koronavírus-válság. Ezek közé tartozik az egészségügy, az építőipar, a gépjárműipar, a közlekedés és az idegenforgalom. Ha a gazdasági szükségletekhez igazítjuk készségfejlesztést célzó beruházásainkat, mindenki számára előnyös helyzetet teremthetünk. A koronavírus-világjárvány többek között arra is rávilágított, hogy életünk nagyban függ az egészségügyi dolgozók munkájától. Ugyanakkor az ágazatban becslések szerint több mint 830 000 új állás jön létre, ami a megüresedő álláshelyekkel együtt 8 millió betölthető álláshelyet jelent majd az egészségügyben a következő 10 évben. Ahhoz, hogy Unió-szerte magas szintű rezilienciát és méltányosságot biztosítsunk, és végső soron előmozdítsuk a fenntartható versenyképességet, elengedhetetlenül fontos, hogy megszüntessük a készséghiányt, és beruházzunk nagy ívű átképzési és továbbképzési stratégiák megvalósításába.

Nagyszabású készségfejlesztési szakpolitikájának keretében a Bizottság ambiciózus mennyiségi célkitűzéseket határozott meg a következő 5 évre.

A cél az, hogy évente 120 millió ember vegyen részt valamilyen oktatásban, illetve hogy a felnőtt lakosság 70%-a rendelkezzen legalább alapvető digitális készségekkel.

Több olyan kezdeményezés mellett, melyek a kollektív fellépést hivatottak ösztönözni, világos stratégiát vázolunk fel azzal a céllal, hogy a készségek foglalkoztatást eredményezzenek, arra törekedve, hogy átfogó és inkluzív felnőttoktatási és -képzési rendszerek épüljenek ki, amelyek mindegyik tagállamban elősegítik, hogy a munkavállalók elsajátítsák a munkahelyváltáshoz szükséges korszerű készségeket. Azt is elő fogjuk segíteni, hogy az emberek időt tudjanak szánni erre, és szert tegyenek a szükséges forrásokra. Ennek érdekében több lehetőséget is áttekintünk, köztük azt is, hogy indítsunk-e kezdeményezést az ún. egyéni tanulási számlák témájában. Ezenfelül számos ajánlást fogalmazunk meg a szakképzésre vonatkozóan, amelyekben kulcsfontosságú célként határozzuk meg, hogy a középiskolai vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok között legalább 82%-ra emelkedjen a foglalkoztatottak aránya, a közelmúltban tanulószerződéses gyakorlati képzési programot elvégzett fiataloknak pedig legalább a 60%-a munkaalapú tanulásban vegyen részt.

Azt is rendkívül fontosnak tartom, hogy a készségfejlesztés terén végzett munkánk összeegyeztethető legyen értékeinkkel. Európában ez annyit tesz, hogy senkit sem hagyunk magára. Ez azt jelenti, hogy

mindenki számára – ideértve a migráns háttérrel rendelkező embereket is – egyenlő hozzáférést kell biztosítanunk további kompetenciafejlesztési és továbbképzési lehetőségekhez, nemre, faji vagy etnikai származásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra, illetve szexuális irányultságra való tekintet nélkül.

Ezzel egyidejűleg arról is gondoskodnunk kell, hogy munkánk a nagyvárosoktól a vidéki térségeken át a távoli területekig az EU egészére kiterjedjen. Európa nem cselekedhet másként.

Kontinensünkön nagy hagyománya van a tanulásnak – az európai történelem a kreativitás, a felfedezés és a fejlődés lenyűgöző története. Azoknak a nőknek és férfiaknak a története, akik fáradhatatlanul küzdöttek maguk és hazájuk felemelkedéséért. Természetesen nincs olyan rendszer, amely megújulás nélkül ki tudja állni az idő próbáját. Ez Európa esetében sincs másként. Eljött az ideje, hogy a régi idők elképzeléseinek megfelelően kifejlesztett készségeket hozzáigazítsuk az új idők elvárásaihoz. Meggyőződésem, hogy a tagállamokkal, a civil társadalommal és az ágazati szereplőkkel együttműködve forradalmi változásokat idézhetünk elő a készségfejlesztés terén – olyan változásokat, amelyek időtállóak, társadalmilag méltányosak, és előmozdítják versenyképességünket.