szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Minél idősebb valaki, annál inkább vásárol és fogyaszt hazai élelmiszert - derül ki az óbudai Egyetem kutatásából. A kutatók szerint a fiatalabbak bizonytalanok ebben ezért megszólításuk sokat segíthetne a hazai élelmiszerek népszerűsítésében.

A fiatalokat megszólító kommunikációs kampány sokat tudna segíteni a magyar élelmiszerek népszerűsítésében, a Z generáció tagjai hamarosan önálló keresettel rendelkező, fontos fizetőképes tagjai lehetnek a magyar élelmiszereket előszeretettel vásárlóknak - állapították meg egy friss kutatásban.

Az MTI-hez eljutatott tudományos felmérés, amelyet Fodor Mónika, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja és Popovics Anett, az egyetem tanára készített több mint 1400 kérdőív feldolgozásával, kimutatta: az életkor előrehaladtával nő a magyar élelmiszerek aránya a fogyasztói kosárban.

Jellemzően az X generáció (a 37-60 évesek) tagjaiból kerül ki a magyar élelmiszert vásárlók köre, ők már kiforrott preferencia-rendszerrel rendelkeznek és kellő anyagi erőforrás birtokában vannak. A 45 év felettiek vásárlásainak 41 százaléka magyar termék - írták.

A fiatalabb, Z (16-25 éves) generáció esetében azonban az látható, hogy sok még a bizonytalan vásárló, és preferencia-rendszerük kiforratlansága lehet az egyik legfőbb oka annak, hogy nem választják elég gyakran a magyar élelmiszereket, amik aránya 26 százalék körül alakul vásárlásaikban.

Az élelmiszer tartóssága, beltartalmi értéke és könnyű elérhetősége voltak a legfőbb szempontok az élelmiszervásárlás preferenciarendszerében, még olcsó ára is háttérbe szorult ezekhez képest.

A vásárlók jelentős része (40,2 százalékuk) nem érzékel minőségbeli különbséget hazai és más országokból származó élelmiszerek között, de közel ugyanennyien mondták azt, hogy a magyar élelmiszerek minősége jobb (38,5 százalék).

A megbízhatóság terén is hasonló arányok érvényesültek, az ár szempontjából, azonban már a legtöbben (44 százalék) tartják drágábbnak a magyar élelmiszereket, és kevesebben (28 százalék) ítélik azonosnak a kül- és belföldi élelmiszerek árát, és ennél is kevesebben (13 százalék) gondolják, hogy a külföldiek kerülnek többe.

Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy csak akkor vásárolnának-e magyar terméket, ha az olcsóbb a külföldinél, a megkérdezettek mindössze 25 százaléka válaszolt igennel.

Érdekes, hogy a válaszadók 75 százaléka mondta azt, hogy szívesen vásárol magyar élelmiszert, mert ezzel magyar munkahelyeket támogat. Eközben a válaszok alapján a magyar termékek választásában szinte semmilyen szerepet nem játszik a divat, a vagy a baráti példa, és azt is csupán 20 százalék nyilatkozta, hogy szülői példát követ.

A megkérdezettek úgy vélik az általuk vásárolt élelmiszernek átlagosan 30 százaléka a magyar élelmiszer, és ez meglehetősen nagy arány.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hogyan fogyhatok le? Segít a közgazdaságtan!

Hogyan fogyhatok le? Segít a közgazdaságtan!

Budapesten rendezik a 2021-es cselgáncs-világbajnokságot

Budapesten rendezik a 2021-es cselgáncs-világbajnokságot

Lakhelyelhagyási tilalmat vezetnek be Szlovéniában

Lakhelyelhagyási tilalmat vezetnek be Szlovéniában