Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A fiatalokat megszólító kommunikációs kampány sokat tudna segíteni a magyar élelmiszerek népszerűsítésében, a Z generáció tagjai hamarosan önálló keresettel rendelkező, fontos fizetőképes tagjai lehetnek a magyar élelmiszereket előszeretettel vásárlóknak - állapították meg egy friss kutatásban.
Az MTI-hez eljutatott tudományos felmérés, amelyet Fodor Mónika, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja és Popovics Anett, az egyetem tanára készített több mint 1400 kérdőív feldolgozásával, kimutatta: az életkor előrehaladtával nő a magyar élelmiszerek aránya a fogyasztói kosárban.
Jellemzően az X generáció (a 37-60 évesek) tagjaiból kerül ki a magyar élelmiszert vásárlók köre, ők már kiforrott preferencia-rendszerrel rendelkeznek és kellő anyagi erőforrás birtokában vannak. A 45 év felettiek vásárlásainak 41 százaléka magyar termék - írták.
A fiatalabb, Z (16-25 éves) generáció esetében azonban az látható, hogy sok még a bizonytalan vásárló, és preferencia-rendszerük kiforratlansága lehet az egyik legfőbb oka annak, hogy nem választják elég gyakran a magyar élelmiszereket, amik aránya 26 százalék körül alakul vásárlásaikban.
Az élelmiszer tartóssága, beltartalmi értéke és könnyű elérhetősége voltak a legfőbb szempontok az élelmiszervásárlás preferenciarendszerében, még olcsó ára is háttérbe szorult ezekhez képest.
A vásárlók jelentős része (40,2 százalékuk) nem érzékel minőségbeli különbséget hazai és más országokból származó élelmiszerek között, de közel ugyanennyien mondták azt, hogy a magyar élelmiszerek minősége jobb (38,5 százalék).
A megbízhatóság terén is hasonló arányok érvényesültek, az ár szempontjából, azonban már a legtöbben (44 százalék) tartják drágábbnak a magyar élelmiszereket, és kevesebben (28 százalék) ítélik azonosnak a kül- és belföldi élelmiszerek árát, és ennél is kevesebben (13 százalék) gondolják, hogy a külföldiek kerülnek többe.
Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy csak akkor vásárolnának-e magyar terméket, ha az olcsóbb a külföldinél, a megkérdezettek mindössze 25 százaléka válaszolt igennel.
Érdekes, hogy a válaszadók 75 százaléka mondta azt, hogy szívesen vásárol magyar élelmiszert, mert ezzel magyar munkahelyeket támogat. Eközben a válaszok alapján a magyar termékek választásában szinte semmilyen szerepet nem játszik a divat, a vagy a baráti példa, és azt is csupán 20 százalék nyilatkozta, hogy szülői példát követ.
A megkérdezettek úgy vélik az általuk vásárolt élelmiszernek átlagosan 30 százaléka a magyar élelmiszer, és ez meglehetősen nagy arány.
