Van Kínának egy fegyvere, amitől Washingtonban, Brüsszelben és Moszkvában egyformán félnek

Van Kínának egy fegyvere, amitől Washingtonban, Brüsszelben és Moszkvában egyformán félnek

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az okostelefonoktól az elektromos autókon át a vadászgépekig mindenbe kellenek ritkaföldfémek, és a világ kitermelésének nagy része Kína kezében van.

Elég sokan arra gyanakodtak, hogy Kína új frontot nyit az USA-val folytatott kereskedelmi háborúban, amikor júliusban drasztikusan visszaesett a ritkaföldfémexportja. Kína 1620 tonna ritkaföldfémet szállított, ami 44 százalékkal kevesebb a megelőző havi kivitelnél, és 70 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. 2020 teljes első félévét nézve Kína USA-ba irányuló ritkaföldfémexportja 35 százalékkal esett vissza éves alapon a kínai ritkaföldfémipari szövetség adatai szerint.

Japánt már próbálták ezzel zsarolni

A ritkaföldfémek egy 17 tagú elemcsoport, a modern elektronikai eszközök nagy részének gyártásához szükség van rájuk a mobiltelefonoktól kezdve az elektromos autókon át a vadászrepülő-hajtóművekig. Minden elektromos motorhoz vagy generátorhoz szükség van ritkaföldfémekre. És lényegében az egész világ Kína kitermelésétől és exportjától függ, beleértve az USA-t, ugyanis az ázsiai országban található a globális készlet harmada, ott zajlik a világ éves kitermelésének kétharmada, és a világszintű export 80 százalékát Kína adja.

Volt már rá példa, hogy Peking geopolitikai fegyverként próbálta használni a ritkaföldfémexportját, 2010-ben Japánnal szemben egy, a Kelet-kínai-tengeren található sziget hovatartozása fölötti vitában. A manőver akkor nem jött be, Japánnak sikerült más forrást találnia, ezzel ráadásul csökkent Kína akkoriban még 90 százalék fölötti egyeduralma a ritkaföldfémpiacon.

A kínai ritkaföldfém-szövetség főtitkár-helyettese azonban azt nyilatkozta, az export júniusi visszaesése mögött nem geopolitikai indokok álltak, hanem üzletiek: a koronavírus-járvány hatásai miatt visszaesett a kereslet, szóval nem arról volt szó, hogy a kínai exportőrök visszafogták volna a kivitelüket, hanem fordítva, nem kaptak annyi rendelést, mint korábban.

A kereslet még csak nőni fog

Bár a koronavírus-járvány nem ért véget, gazdasági hatásai pedig nem múltak el, arra nem érdemes számítani, hogy a ritkaföldfémek piaca visszaessen. Épp ellenkezőleg. Az Európai Unió például épp zöld átállásra készül, beleértve a megújuló energiaforrások részesedésének növelését, az elektromos autók terjedésének további gyorsítását stb. Ez sok-sok elektronikai fejlesztést jelent, vagyis növekvő ritkaföldfém-igényt. Forrás lesz a fejlesztésekre, Brüsszel egyebek mellett a gazdaság talpra állítását szolgáló 750 milliárd eurós hitelkeret bő harmadát zöld beruházások finanszírozására tervezi fordítani. És Brüsszelben is tisztában vannak a Kínától való ritkaföldfémfüggés hátrányaival, ezért az unió szeretné ezt minimum mérsékelni.

Ahogy az USA is. A hírek szerint a honvédelmi minisztérium már többször több tízmillió dollárral támogatott amerikai ritkaföldfémcégeket, például az MP Materialst, amely 2017-ben vette meg az egyik legnagyobb, pár évvel korábban csődbe ment amerikai bányát. Sőt nem csak amerikaiakat. Az ausztrál Lynas texasi projektje is kapott támogatást. A Trump-kabinet 2020-ban összesen 209 millió dollárt szán a szektor támogatására. A washingtoni törvényhozás előtt van az a jogszabály, amely jelentős adókedvezményekkel segítené a ritkaföldfémipar szereplőit – Oroszország hasonló megoldással próbálkozik.

Ami azt illeti, a koronavírus-járvány még rá is erősíthet a kínai exporttól való függetlenedés igényére, a válság ugyanis megmutatta, hogy a hosszú globális ellátási láncok kockázatot jelentenek a termelésben. Hiszen ha a láncban valahol fennakadás történik, az akadályozhatja, sőt ellehetetlenítheti a termelést.

Nem mind arany, ami fénylik

Egyszóval a kínálat szűkös, a kereslet hatalmas, és még állami támogatásokra is lehet számítani. Ilyen feltételek mellett alapesetben bármilyen piacnak – képletesen szólva – aranybányának kellene lennie. A ritkaföldfémpiac azonban nem egyszerű terep, se szó szerinti, se átvitt értelemben, nem véletlenül fest ma úgy, ahogy. A ritkaföldfémek valójában egyáltalán nem ritkák, meglehetősen nagy mennyiségben tartalmazza őket a földkéreg, azonban elszórtan, a relatíve könnyen kitermelhető, érces források ritkák. A kitermelés és a feldolgozás nehézkes és komoly szakértelmet kíván, ezért bányát nyitni kockázatos. Sőt a jelentős kereslet sem garantálja, hogy egy megnyitott bánya nem fog csődbe menni, a már említett, az MP Materials által megvásárolt bánya előző tulajdonosa, a Molycorp 1,7 milliárd dollár adósságot halmozott fel, pedig ő volt az egyetlen nagy ritkaföldfém-kitermelő az USA-ban.

Kína piaci dominanciája pedig további kockázatokat hordoz. Ha a kínai szereplők veszélyben éreznék pozícióikat, bármikor megtehetik, hogy elárasztják a világpiacot ritkaföldfémekkel, vagyis túltermelési válságot okoznak, ezzel leverik az árakat. A kisebb, új termelők nyilván érzékenyebbek az árakra, így sokan kapásból csődbe mehetnek, míg a stabilabb helyzetben lévő kínai szereplők kibekkelhetik, amíg a konkurencia elhullik, majd újra felverhetik az árakat.

(South China Morning Post, Financial Times, New York Times)

Hozzászólások