Az Origo információi szerint a kormány ma tárgyal az orvosi kamara javaslatairól. A lap azt írja, a kormány hajlik arra, hogy támogassa az orvosi bérek megduplázását.

A kamara korábban a hálapénzek rendezésére is tett javaslatot, szerinte a Büntető törvénykönyvet kellene módosítani: büntetőjogilag szankcionálná a hálapénz elfogadását, illetve egy bizonyos összeg felett a hálapénz fizetését is.

A mai kormányülés elején a miniszterelnök javasolta a kormánynak, hogy vegyék napirendre a kamara javaslatát.

A Magyar Orvosi Kamara korábban havi bruttó 1 millió forintos fizetést javasolt az orvosoknak. Kincses Gyula, a kamara elnöke a hvg.hu-nak adott korábbi interjújában úgy fogalmazott, hogy egy növekvő arányú, de elhúzódó béremelésnek nincs meg az a szakmai és politikai haszna, mint az egyösszegű, jelentősebb tételűnek. "A másik pedig az, hogy egy csepegtetett béremeléssel a szakmai-politikai haszon is kevesebb lenne, nem éreznék azt az emberek, hogy az egészségügy végre megkapta azt a közmegbecsülést kifejező, az ágazat kiemelt fontosságát elismerő fizetést, ami után indulhat a kampány a hálapénz felszámolására – ez a kettő ugyanis összefügg" – jelentette ki.

Arról is beszélt, azzal, hogy ha sikerül a béremelést elérni, az egészségügy alapvető problémái még nem oldódnak meg, de lehet azokat – egy béremeléshez kötötten – kulturáltan, szakmailag, politikailag, betegbiztonsági oldalról menedzselni.

A hálapénzzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy annak megszüntetéséhez is csak az előfeltétel a béremelés,

el kell tudnunk hitetni a beteggel, hogy ugyanazt az ellátást kapja, akkor is, ha nem fizet, maximum a hozzátartozókkal rövidebben beszélget el az orvos, de operálni ugyanúgy fog.

Pontos statisztikák ugyan nincsenek arról, hogy mekkora összeget fizetnek zsebbe orvosaiknak a magyarok, de egy 2017-es tanulmány szerint évente 70 milliárd forintról is szó lehet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hálapénzre költött összeg ennél alacsonyabb, de nyolc év alatt így is a duplájára nőtt: míg 2010-ben egy főre éves szinten 1798 forint jutott, addig 2018-ban már 3827.

Magyarországon hosszú évtizedek óta mégis hallgatólagos megegyezés van a hálapénz körül, és csak az orvosok lelkiismeretén múlik, hogy elfogadják-e. A téma olyannyira kényes, hogy sokáig senki nem tudott érdemben változtatni rajta, most a Magyar Orvosi Kamara tavaly megválasztott új vezetése kezdett el megoldásokat keresni a problémára.

Ennek eredménye egy idén májusban – Kincses Gyula elnök aláírásával – publikált hatoldalas szakmai anyag lett, melyben a hálapénzrendszert a magyar egészségügy terhének nevezik. A MOK megoldásai között három fő csapásirány szerepel: az orvosok béremelése, a büntetőjogi szankciók és a nagyobb transzparencia.

Álmos Péter, a MOK alelnöke a hvg.hu-nak egyenesen úgy fogalmazott: a hálapénznek nincs köze a hálához. Sokkal inkább a félelem bére, amivel a betegek az elégtelen, vagy ingadozó színvonalú szolgáltatásokat próbálják biztosabbá tenni. Ez azonban gyakorlatilag lehetetlen.

A MOK emellett már dolgozik az új etikai kódexen is, amely definiálja majd a hálapénz fogalmát. Jelenleg ebben az szerepel, hogy az orvos utólag elfogadhatja az ajándékot, csak előre nem várhatja el, de például egy háziorvos ezek után is bizonyosan találkozik a páciensével, így nehéz ezt úgy értelmezni, hogy csak utólag tette zsebre a pénzt.

Nem mindenki ért azonban egyet azzal, hogy az orvosok béremelésével és a szigorú jogi szankciókkal teljesen kezelni lehetne a problémát. A hvg.hu-nak Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem oktatója és a hálapénzrendszer hazai kutatója azt mondta: ezek a lépések csak arra adnak választ, hogy az orvosok miért fogadnak el paraszolvenciát, azt viszont teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy a betegek tulajdonképpen miért adnak.

„Több kutatás is igazolta már, hogy a betegek nem azért fizetnek, mert hálásak és úgy gondolják, hogy az orvosuk keveset keres. A legtöbbjüknek fogalma sincs, mennyi pénzt visz haza a kezelőorvosuk. A páciensek motivációin tehát nem fog változtatni a béremelés” – mondta.