szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az állami intézmények átvétele miatti pluszterhek kompenzálásával indokolják a támogatást, az egyik kedvezményezett a szegedi egyházi Gál Ferenc Egyetem. A Szegedi Tudományegyetemen többen aggódnak, hogy képzéseket vesz át tőlük a GFE, a SZTE vezetése viszont cáfolja a pletykákat.

A keddi Magyar Közlönyben jelent meg a 464 millió forint pluszforrás elkülönítéséről szóló határozat, amelyből az még nem derül ki, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gál Ferenc Egyeteme és a Magyarországi Református Egyház között hogyan oszlik majd meg az összeg, erről még egyeztetnek a minisztériummal. A pluszforrások biztosítása az állami felsőoktatási képzések átvétele miatt vált szükségessé.

Szegeden nyár óta időről-időre felmerül, hogy a Szegedi Tudományegyetemről átkerülhetnek képzések az egyházi intézményhez. Ezt rendre cáfolja a SZTE vezetése, szerintük a sajtó indította el a fals híreket.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye alapította Gál Ferenc Egyetem augusztus elsejével kapott egyetemi rangot, még főiskolai intézményként 2014-ben a szarvasi pedagógusképzést, 2017-ben a Szent István Egyetem egészségügyi karát, 2018-ban annak békéscsabai gazdasági karát vette át. Mezőtúron mezőgazdasági képzőközpontot és tangazdaságot működtetnek. Elképzelhető, hogy a GFE ezekre a korábban átvett karokra költené a pluszpénzt, de sokakban a most Magyar Közlönyben megjelent finanszírozási támogatás nélkül is felvetődik a két egyetem közötti átszervezés.

A SZTE vezetésének deklarációival ellentétben a „pletykákat” nem a sajtó indította el, hanem éppen a SZTE kancellárjának nyáron az Mfornak adott interjúja. Fendler Judit itt arról beszél az egyetemek alapítványi átvételével kapcsolatban, örül annak, hogy nem került be a SZTE az elsőkörös magánosításba, és arról is, hogy a SZTE 12 kara közül öt kar és a klinikai központ csak viszi a pénzt. A kancellár szerint, ha piaci alapon fenntartható képzéseket tartana csak meg, akkor a tanárképzés és a mezőgazdasági képzés nem lenne ezek között.

„A piaci működés azt feltételezi, hogy nem cipelem a hátamon a veszteséges feladatokat” – mondta a szegedi kancellár júliusban az Mfor újságírójának.

Fendler Judit itt persze provizórikusan fejtegette a gazdaságosság feltételeit azzal, hogy örül, hogy nem kerültek be első körben az alapítványi fenntartásba szervezett egyetemek közé. Ezekről egyébként azt is megjegyzi, hogy az eddigi tapasztalatok alapján az alapítványi intézmények két típusba sorolhatók, az egyik, amely képes magát eltartani, illetve azok a képzések, amelyek a csökkenő létszám miatt az állam számára sem feltétlenül fenntarthatók.

Tehát az érintettek pont emiatt és a GFE egyetemi rangra emelése miatt kezdhettek el idegeskedni, ezek megnyugtatására adhatta ki a júliusi állásfoglalást a Szegedi Tudományegyetem Dékáni Kollégiuma, amelyet a kancellár és a rektor is aláírt. Úgy tűnik, hogy az állásfoglalás mégsem nyugtatta meg teljesen a kedélyeket, most a Magyar Közlönyben megjelentek és egy kinevezés is nyugtalanítja az egyetemi polgárokat.

Pedig a Szegedi Tudományegyetem vezetése éppen hétfőn este, a SZTE átnevezésének szenátusi leszavazása után adott ki egy közleményt, amelyben a júliusi állásfoglalásukat erősítik meg: az egyetem továbbra is kiáll az intézmény egysége, képzéseinek és tudományági lefedettsége mellett.

Ez sem nyugtatta meg a szegedi oktatókat, mivel a napokban az egyetemi honlapról derült az is ki, hogy a SZTE Tanárképző Központjának főigazgatói posztját Zakar Péter kapta meg, aki jelenleg a SZTE közkapcsolati rektor helyettese, valamint a Gál Ferenc Egyetem Teológiai Karán a Keresztény Művelődéstörténeti Intézetét vezeti már hosszú évek óta. Zakar emellett a SZTE Történeti Intézetében is oktat, de onnan is emlékezhetünk rá, hogy lassan két évvel ezelőtt Latorcai Csabával, az EMMI államtitkárával együtt egy szegedi kerekasztal-beszélgetésen a SZTE nemzeti lábakra állításáról beszéltek a delmagyar.hu tudósítása szerint. Ebből nagy botrány kerekedett, Zakar cáfolta, hogy erről beszéltek volna a fórumon.

Az mindenképpen érezhető, hogy a szegedi egyetemi oktatók, érzékenyen reagáltak az egyetem átkeresztelésére is, más változást is különös figyelemmel kísérnek. Az érzékenység nem alaptalan, hiszen a felsőoktatásban a magánosítás, az agrárképzés teljes átalakítása is napirenden van, a Színművészeti és Filmművészeti Egyetem alapítványi intézménnyé alakításáról nem is szólva. Az egyetemi vezetés deklarációi az egységről próbálják nyugtatni az egyetemi dolgozókat, de a SZTE Tanárképző Központ vezetőváltását, a képzést közelebbről ismerő források is inkább magyarázták a bölcsészkar és a SZTE Pedagógus Karának képzésekért folyó küzdelmével, mintsem az egyházi egyetem térnyerési kísérletével. Egyesek szerint Zakar kinevezése a BTK és a Pedagógiai Kar konszenzusa alapján történt, mások szerint viszont elindulhat az intézmény nemzeti lábakra állítása, kezdve azt a tanárképzéssel.

Az kétségtelen, hogy egy deklarált feladatátvétel botrányba torkollna, de a lassú és csendes térnyerés, az nem kizárt. Az állami és az egyházi felsőoktatási intézmények Szegeden több téren is együttműködnek, ez nem új keletű: a mezőgazdasági és a mérnöki karon is hirdettek meg közös szakirányú képzéseket egy tavalyi együttműködési megállapodás alapján.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Mol: Vizsgáljuk a hulladékkoncesszióról benyújtott törvényt

Mol: Vizsgáljuk a hulladékkoncesszióról benyújtott törvényt

Milliárdosnál is nagyobb veszteséget hozott össze Rogán és Habony barátainak gyorskölcsöncége

Milliárdosnál is nagyobb veszteséget hozott össze Rogán és Habony barátainak gyorskölcsöncége

Magyarországnak 14 ezer milliárd forint uniós támogatás jutna, ha Orbán nem blokkolná a megegyezést

Magyarországnak 14 ezer milliárd forint uniós támogatás jutna, ha Orbán nem blokkolná a megegyezést