Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Egy éveken át húzódott áfaellenőrzési ügy szereplője tett panaszt az Alkotmánybíróságnál (AB), mert egy jogosulatlannak minősített adóvisszaigénylés miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 11 millió forint adóbírságot fizettetett vele, de úgy, hogy a törvény szerinti maximális, meghosszabbított határidőt is túllépte a döntéssel.
A vállalkozó emiatt bírósághoz fordult, ahol először neki adtak igazat, de végül a Kúria azt mondta: a késés csak néhány napos volt, tehát a bírságot nem törölték.
Így került az ügy az Alkotmánybíróság elé, amely a Kúria ítéletét ugyan nem semmisítette meg, de megállapította, hogy a NAV-nak – a hivatalvezető AB-hoz írt levelével ellentétben – joga, sőt kötelessége mérlegelni a körülményeket, így azt is, hogy az ügyfél jogát az észszerű határidőn belüli ügyintézéshez tiszteletben tartotta-e.
Vagyis az AB alkotmányos követelményként kimondta: ha az adóhivatal a saját lépéseit utólag vizsgálva azt állapítja meg, hogy határozatát a törvényi határidőt túllépve, észszerűtlenül hosszú időt követően hozta meg, és emiatt az adózó jelentős sérelmet szenvedett el, akkor e sérelemmel arányos mértékben mérsékelni köteles az adóbírságot, vagy akár mellőzheti is annak kiszabását.
