Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Egymás után másodszor jutott ki a magyar válogatott a labdarúgó-Európa-bajnokságra, és ha ez sem lenne elég, Budapest lesz az Eb egyik rendezője. Normális esetben most, amíg az örömittas szurkolók sokadszor is visszanézik a pótselejtező utolsó pár percét, és mindenki kielemzi, miben volt jobb a csapat Izlandnál, aki a gazdasághoz ért, már azt kezdené el számolni: mit jelenthet Magyarországnak az Eb-rendezés úgy, hogy a saját válogatottunk játszik itt. De mondani sem kell, ez az év minden, csak nem normális.
Tegyük fel egy pillanatra, hogy minden rendbejött! 2021 nyara van, hónapokkal ezelőtt megtalálták a Covid–19 elleni vakcinát, az átoltottság jelentős, a határokat megnyitották, a gazdaság újraindult, és ugyan néhány pesszimista húz még maszkot a metrón, de a koronavírus-járvány csak egy múló, rossz emlék maradt. Így azután éppen izgatottan készülünk a 2020-ról elhalasztott Eb telt házas meccseire, az F csoport programja a következőképp néz ki:
Az UEFA bevétele 2016-ban a négy évvel korábbihoz képest 34 százalékkal, 1,9 milliárd euróra nőtt, ez forintba átszámítva 675 milliárd. Ebből 1,05 milliárd eurót jelentett a tévés közvetítési jogokért kapott pénz, 480 milliót a szponzorok adtak össze, és 400 milliós volt a jegybevétel. Az Eb szervezési költsége 1,1 milliárd euró, azaz 390 milliárd forint volt.
Számunkra ennél is fontosabb lehet, hogy mit nyer a rendező ország. 2016-ban Franciaországban úgy számoltak, hogy
Természetesen a most következő Eb-n ezeket a számokat csak kiinduló pontnak lehet tekinteni a számolgatáshoz. Még akkor is, ha jövő nyáron lesz működő turizmus, ezúttal nem 23 másik ország szurkolóit kell fogadni, csak franciákat, portugálokat, és az egyenes kieséses szakaszban még másik két nemzet tagjait. Kicsit furcsa módon a szállodáknak még jobb is lehetett volna, ha a magyar drukkerek helyett még egy külföldi csapat szurkolói érkeznek, de a magyarok többletköltése nemzetgazdasági szinten valószínűleg ellensúlyozni fogja ezt a kiesést. Ahogy azt a 2016-os Eb alatt Dénes Ferenc sportközgazdász bemutatta: csak a magyar szurkolók költése 0,04 százalékkal lökhette meg a GDP-t, ami kis számnak tűnik, de nagyon óvatos becsléssel is 10 milliárd forint körüli összeg.
Az, hogy 23 helyett csak 2-4 külföldi országból érkeznek tömegesen szurkolók, csökkenti a bevételt, de egyáltalán nem nagy baj. Sőt. Bármilyen szépen hangzik, hogy az első Eb hatvanéves évfordulóját akarják azzal ünnepelni, hogy a kontinens tucatnyi országában rendezik a mostani tornát, amikor 2012-ben, egy európai válság közepén kitalálták, hogy ez a lebonyolítási forma legyen, az UEFA döntéshozói még nagyon őszintén elmondták a valódi okot: nincs pénz másra. Óriási pénzügyi könnyebbség a rendezőknek az, hogy nem kell 23 másik ország szurkolóinak fogadására felkészülni, egy átlagos Eb-nél a költségek legnagyobb részét nem is a stadionépítés jelenti, hanem ez.
Az, hogy ezúttal a korábbi egy vagy kettő helyett 12 ország rendezi az Eb-t, azt is jelenti, hogy a szokásosnál sokkal kisebb figyelem jut az egyes rendezőkre. Mivel nem volt még ilyen lebonyolításra példa, lehetetlen előre megmondani, hogy forintban ez mit jelent majd, de az, hogy nem magyar, hanem összeurópai Eb lesz, csökkenti az országimázsból jövő bevételt. Persze baj így sincs, hiszen nem mínuszba megyünk le, hanem csak kisebb lesz a nyereség, mint más Eb-knél.
De mindez az optimista forgatókönyv volt.
Kérdés, hogy Magyarország akkor majd beenged-e különösebb korlátozás nélkül francia és portugál szurkolókat. Meg persze az is, hogy a francia és a portugál kormány engedi-e saját polgáraink az ide utazást. Azt sem tudni, hogy a magyar drukkerek milyen feltételekkel mehetnek Németországba az utolsó csoportmeccsre, és arról sem lehet mit mondani, hogy ha lehet is majd jönni, hányan merik ezt majd bevállalni. Azt biztosra vehetjük, hogy az UEFA és a magyar kormány gazdasági célja is az, hogy telt házas meccsek legyenek, de vannak fontosabb szempontok is a gazdaságnál.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.