Megyünk is Eb-re, meg jön is az Eb – mennyit keresünk mi ezen?

Tegyük fel egy pillanatra, hogy minden rendbejött! 2021 nyara van, hónapokkal ezelőtt megtalálták a Covid–19 elleni vakcinát, az átoltottság jelentős, a határokat megnyitották, a gazdaság újraindult, és ugyan néhány pesszimista húz még maszkot a metrón, de a koronavírus-járvány csak egy múló, rossz emlék maradt. Így azután éppen izgatottan készülünk a 2020-ról elhalasztott Eb telt házas meccseire, az F csoport programja a következőképp néz ki:

• Június 15., 18:00,. Budapest: Magyarország–Portugália
• Június 15., 21:00. München: Németország–Franciaország
• Június 19., 15:00., Budapest: Magyarország–Franciaország
• Június 19., 18:00., München: Németország–Portugália
• Június 23., 21:00., Budapest: Portugália–Franciaország
• Június 23., 21:00., München: Németország–Magyarország
• Június 27-én 18 órakor Budapesten játszanak egy meccset a nyolcba jutásért, itt az egyik csapat a holland–ukrán–osztrák–észak-macedón C csoport győztese lesz, az ellenfelét a D, az E és az F csoport harmadik helyezettje közül választják ki egy bonyolult formulával kiszámolva az alapján, hogy melyik csoportokból jut tovább a harmadik.
• A mi csoportunk győztese Bukarestben, a második helyezettje Dublinban, a harmadik Budapesten vagy Bilbaóban játszik a nyolc közé jutásért. Már ha továbbjut, mert a hat csoportból csak a négy legjobban végző harmadik megy az egyenes kieséses szakaszba. Azaz azt biztosan kijelenthetjük, ha valaki szeretne a csapata minden meccsén ott lenni, az egy logisztikai horror lesz.

 

Az UEFA bátor lépésre vállalkozott, amikor 2016-tól 16-ról 24 csapatosra bővítette az Eb mezőnyét, és bejött nekik. Ugyan a mezőny felhígulása és az, hogy egy győztes meccs már félig továbbjutást ér, együtt azt jelentette, hogy az Eb első két hetében borzalmasan rossz és szinte tét nélküli meccsek is voltak, ennél sokkal többet számított az, hogy Európa fele szurkolhatott a saját válogatottjának. Ez egyrészt óriási buli – ezt saját példánkon láthattunk –, de hatalmasat dob az Eb marketingértékén, és egyébként is, hússzal több meccs növelte a bevételt.

Az UEFA bevétele 2016-ban a négy évvel korábbihoz képest 34 százalékkal, 1,9 milliárd euróra nőtt, ez forintba átszámítva 675 milliárd. Ebből 1,05 milliárd eurót jelentett a tévés közvetítési jogokért kapott pénz, 480 milliót a szponzorok adtak össze, és 400 milliós volt a jegybevétel. Az Eb szervezési költsége 1,1 milliárd euró, azaz 390 milliárd forint volt.

Számunkra ennél is fontosabb lehet, hogy mit nyer a rendező ország. 2016-ban Franciaországban úgy számoltak, hogy

• az Eb egyedüli rendezése 1,22 milliárd euróval (mostani árfolyamon 433 milliárd forint) dobta meg az ország gazdaságát,
• ebből 625 milliót a turizmus nyert,
• egy átlagos külföldi 7,9 napot töltött el ott, napi 154 eurót, azaz 55 ezer forintot költve közben,
• a turisztikai bevételek 35 százaléka a szálláshelyeké volt, 30 százaléka az éttermeké és kocsmáké, 20 százalék a boltoké, 15 százalék a közlekedési cégeké,
• az áfa, a turisztikai adó és a reptéri adó pedig összesen 74,3 millió euróval (26 milliárd forinttal) lett több az Eb alatt.

Természetesen a most következő Eb-n ezeket a számokat csak kiinduló pontnak lehet tekinteni a számolgatáshoz. Még akkor is, ha jövő nyáron lesz működő turizmus, ezúttal nem 23 másik ország szurkolóit kell fogadni, csak franciákat, portugálokat, és az egyenes kieséses szakaszban még másik két nemzet tagjait. Kicsit furcsa módon a szállodáknak még jobb is lehetett volna, ha a magyar drukkerek helyett még egy külföldi csapat szurkolói érkeznek, de a magyarok többletköltése nemzetgazdasági szinten valószínűleg ellensúlyozni fogja ezt a kiesést. Ahogy azt a 2016-os Eb alatt Dénes Ferenc sportközgazdász bemutatta: csak a magyar szurkolók költése 0,04 százalékkal lökhette meg a GDP-t, ami kis számnak tűnik, de nagyon óvatos becsléssel is 10 milliárd forint körüli összeg.

Az, hogy 23 helyett csak 2-4 külföldi országból érkeznek tömegesen szurkolók, csökkenti a bevételt, de egyáltalán nem nagy baj. Sőt. Bármilyen szépen hangzik, hogy az első Eb hatvanéves évfordulóját akarják azzal ünnepelni, hogy a kontinens tucatnyi országában rendezik a mostani tornát, amikor 2012-ben, egy európai válság közepén kitalálták, hogy ez a lebonyolítási forma legyen, az UEFA döntéshozói még nagyon őszintén elmondták a valódi okot: nincs pénz másra. Óriási pénzügyi könnyebbség a rendezőknek az, hogy nem kell 23 másik ország szurkolóinak fogadására felkészülni, egy átlagos Eb-nél a költségek legnagyobb részét nem is a stadionépítés jelenti, hanem ez.

Az, hogy ezúttal a korábbi egy vagy kettő helyett 12 ország rendezi az Eb-t, azt is jelenti, hogy a szokásosnál sokkal kisebb figyelem jut az egyes rendezőkre. Mivel nem volt még ilyen lebonyolításra példa, lehetetlen előre megmondani, hogy forintban ez mit jelent majd, de az, hogy nem magyar, hanem összeurópai Eb lesz, csökkenti az országimázsból jövő bevételt. Persze baj így sincs, hiszen nem mínuszba megyünk le, hanem csak kisebb lesz a nyereség, mint más Eb-knél.

De mindez az optimista forgatókönyv volt.

 

És ezen a ponton nem lehet mást mondani, mint hogy elképesztő bizonytalan a jövőkép. Felmerült már olyan opció, hogy Magyarországon legyen még egy negyeddöntő is, ha mások visszalépnek, de azt is tudni vélte már a Le Parisien, hogy egyáltalán nem lesznek nálunk és tíz másik országban meccsek, hanem az egész Eb-t az oroszok rendezik. Azt sem lehet tudni még, hogy jövő nyáron egyáltalán lehet-e nézők előtt tartani sporteseményeket, vagy ha igen, akkor azoknak a legnagyobb bosszúságára, akik már jegyet vettek, nem csak harmadház előtt mehet-e a foci, ahogy a Szuperkupa-meccsen is.

Kérdés, hogy Magyarország akkor majd beenged-e különösebb korlátozás nélkül francia és portugál szurkolókat. Meg persze az is, hogy a francia és a portugál kormány engedi-e saját polgáraink az ide utazást. Azt sem tudni, hogy a magyar drukkerek milyen feltételekkel mehetnek Németországba az utolsó csoportmeccsre, és arról sem lehet mit mondani, hogy ha lehet is majd jönni, hányan merik ezt majd bevállalni. Azt biztosra vehetjük, hogy az UEFA és a magyar kormány gazdasági célja is az, hogy telt házas meccsek legyenek, de vannak fontosabb szempontok is a gazdaságnál.