Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a hatályos kamatkondíciókon a jegybank Monetáris Tanácsa november 17-én. Az alapkamat maradt 0,6 százalékon, ahová két lépésben, júniusban és júliusban csökkentették 0,9 százalékról, ahol 2016. május 25. óta állt.
A Monetáris Tanács korábban nem utalt arra, hogy változtatni kívánna a kamatokon, sőt korábban leszögezte, hogy a jegybank egyelőre az egyhetes betéti eszköz tenderével avatkozik be, ha szükségét látja – a jegybank igazgatósága csütörtökönként határozza meg, milyen kamattal mekkora összegben fogad be betétet a bankoktól.
Ráadásul a kamatkondíciók változtatását jelen pillanatban nem is indokolná semmi. Az éves infláció októberben a jegybanki célra, 3 százalékra lassult – igaz, e mögött az élelmiszerek jelentős drágulása és az üzemanyagok árának mérséklődése lapul.
A jegybanknak árfolyamcélja nincs, a forint árfolyamára csak annyiban figyelnek, amennyiben az hatással van az inflációra (ha a forint nagyon gyengülne, az megdrágítaná az importot, ezáltal fölfelé hajtaná a fogyasztói árakat). A kamatdöntés előtt a forint euróval szembeni árfolyama ugyan 360 fölé gyengült a korábbi napokban látott 360 alatti szintről, de emögött elsősorban a kormány bejelentése húzódhat meg, miszerint Magyarország megvétózza az uniós büdzsé és a helyreállítási alap megszavazását a bevezetendő jogállamisági mechanizmus miatt.
