Nagy-Britannia az elmúlt 300 év legnagyobb válságával néz szembe, idén 11,3 százalékos GDP-csökkenésre számítanak Londonban. A brit gazdaság csak 2022-re érheti el a 2019-es szintet – írja a BBC.

"Szükségállapot jön a gazdaságban " – jelentette be Rishi Sunak brit pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy ezért a „munkahelyek és a jövedelmek védelmében” rendkívüli intézkedéseket fog hozni a közeljövőben a kormány.

Ezzel együtt a kilátások igencsak borúsak: a jövő év közepére 2,6 millió munkanélkülivel számol a konzervatív kormányzat, ami 7,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelentene. Ez a legmagasabb szám a 2008-2009-es válság óta.

A pénzügyminiszter úgy számol, ha nem terjesztenék ki a munkahelytámogatási programot jövő márciusig, akkor 300 ezerrel több munkanélkülivel kellene számolni.

Sunak azt is közölte, hogy jövőre befagyasztják a közszolgálati dolgozók bérét. Ez nem vonatkozik az egészségügyiekre, akiket – ahogy szinte mindenhol – rendkívüli mértékben megterhel a koronavírus-járvány. De a legrosszabbul fizetett közszolgálati dolgozókra sem vonatkozik az új szabályozás, sőt, nekik minimum 250 fontos növekedést garantál a kormány.

A közszolgálati dolgozók szakszervezete érthetően nem igazán lelkes: "Mi küzdünk a koronavírus-járvány ellen, mi csináljuk végig a Brexitet. Mi teljesítettünk, és ezért várunk is valamit" – nyilatkozta a BBC-nek egy szakszervezeti vezető.

A brit kormány eddig már 280 milliárd fontot költött a járvány és a gazdasági válság enyhítésére – mondta a pénzügyminiszter. Jövőre további 55 milliárd fontot akarnak erre fordítani – erre szükség is van, hiszen a fenti intézkedéseken túl a kormány a minimálbéreket is emelni akarja 2,2 százalékkal. Ennyi pénz persze hirtelen nem áll rendelkezésre, ezért a brit kormány kölcsönökből fedezi kiadásait: csak az idén 393,5 milliárd fontnyi kölcsönt felvételét tervezik. Öröm az ürömben, hogy alacsonyak a kamatok, így ezek után Nagy-Britannia mindössze 0,32 százalékos kamatot fizet csak 10 éves időtávon.