Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Tárgyalást tartottak az uniós törvényszéken, ahová már több mint egy éve fordult az Eleven Gyál civil szervezet egyik tagja. Az EUrologus birtokába jutott dokumentum szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2017 decemberében zárta le a vizsgálatát a magyarországi közvilágítási beszerzések kapcsán, és küldte meg a jelentését a magyar nemzeti hatóságoknak, ajánlásokkal ellátva.
Ez azt jelenti, hogy az OLAF pénzügyi, közbeszerzési szabálytalanságokra utaló nyomokat talált, és azt kérte a magyar ügyészségtől, hogy folytassák le az ezzel kapcsolatos nyomozás. Magyarországon azonban felelősségrevonás nem történt ebben az ügyben, bár Polt Péter legfőbb ügyész azt mondta, nagyon alapos vizsgálatot folytattak. Ugyanakkor az Elios Innovatív Zrt. tevékenységével, az elvégzett munka minőségével kapcsolatban számos kifogás merült fel több magyarországi városban, így Gyálon is. A cégben a pályázatok idején Orbán Viktor veje, Tiborcz István is érdekelt volt. Az ügy további érdekessége, hogy a magyar állam végül lemondott a közvilágítási projektért járó 13 milliárd forintos uniós támogatásról, mert az ezzel kapcsolatos számlákat nem küldték el Brüsszelbe. Így azt végül a magyar költségvetésből fizették ki.
A per arra irányul, hogy az OLAF-nál lévő ezzel kapcsolatos anyagot a nyilvánosság megismerhesse. Az uniós hivatal ugyanis elzárkózott az adatigényléstől, így lett per az ügyből. A gyáli civilek úgy vélik, a fejlesztéseket túlárazták és a megvalósítás során szabálytalanságok történtek, és meg kívánják ismerni a kért dokumentum tartalmát annak érdekében, hogy azt a nyilvános vitában az álláspontjuk hatékonyabb védelme érdekében felhasználják. Azt is mondják, hogy az ügyben szereplő érintett személyek védelme okafogyott, mert Magyarországon sajtócikkek jelentek meg a projekttel kapcsolatban, így a személyes adatok már ismertek a nyilvánosság előtt. A keresetben hivatkoztak a nyomós közérdekre is, mondván, hogy az uniós polgároknak jogos érdekük fűződik ahhoz, hogy a közvilágítási projektek átláthatók legyenek, és hogy az OLAF által feltárt szabálytalanságokat az érintett tagállamban érdemi vizsgálatnak vessék alá.
Az OLAF ellenérvei többek között azt tartalmazzák, hogy az OLAF dokumentumaihoz való hozzáférés eltántoríthatja a polgárokat attól, hogy lehetséges csalásokkal kapcsolatos információkat adjanak át. Megítélésük szerint a gyáli civilek beadványában foglaltak nem elegendőek a nyomós közérdek igazolására.
A tárgyalás során a felek előadhatták saját álláspontjukat, a bírák pedig kérdéseket tettek fel. Ítéletet egy későbbi időpontban hoznak.
