Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Orbán Viktor miniszterelnök 2013-ban beszélt róla először, hogy az ország mind a 175 járásában lesz tanuszoda, ahol pedig nincs, oda építeni fognak. Három évvel ezelőtt, egy csengeri uszoda átadóján már azt közölte: “a magyar fiatalok ügyei és az ő egészséges életmódra nevelésük Magyarország első számú nemzeti ügye, nincs ennél fontosabb dolog”.
A Népszava szerint ehhez képest igen lassan halad munka, hatalmas csúszások tapasztalhatók, egyes építkezéseket pedig botrányok kísértek. A 2014-es putnoki alapkőletétel során például az okozott felháborodást, hogy az akkori humánminiszter, Balog Zoltán esernyő alól figyelte, amint a gyerekek szakadó esőben mutatták be az ünnepi műsort. Balog viccelődve meg is jegyezte, hogy “legalább az eső feltölti a kiásott gödröt”.
Az uszodára négy évet kellett várniuk a helyieknek.
A Népszava szerint a köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program három ütemében összesen 51 új uszodát ígért a kormány, de még az első ütemet sem sikerült lezárni: a 25 tervezett épületből 20-at adtak át.
A napilap úgy véli, hogy az egész program a választási ciklusokhoz kötődik, mert bár az első ígéreteket 2013 végén, 2014 elején tették a kormánypolitikusok, az Emmitől megkapott adatokból az derül ki, hogy a 2020 augusztusáig megvalósult 71 beruházás (uszodák, tan- és tornatermek) több mint felét 2017-2018-ban adták át. A felépült 20 uszoda közül 10-et a 2018-as kampányhajrában adtak át. Emellett több olyan is akadt, aminek a szalagját a legutóbbi országgyűlési választás előtti napokban vágták át,
a közönséget viszont hetekig nem engedték be, mivel a próbaüzem csak ezt követően indult.
A Népszava azt írja, több jel utal arra is, hogy a helyszínek kiválasztása is főleg aszerint alakult, hogy az adott térség parlamenti képviselőjének mekkora volt a lobbiereje. Ezt erősíti, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az első ütemben négy tanuszodát kapott. A fejlesztésekről még 2018 előtt döntött a kormány, abban az időszakban, amikor a kisvárdai Seszták Miklós gazdasági miniszter volt a térség erős embere.
