Egyre kevesebb szenet és egyre több biomasszát éget a magyar távhőszektor

Több mint másfél millió ember él Magyarországon mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban, a távhővel ellátott települések száma 2019-ben pedig megközelítette a százat – számol be a távhőszektor tavalyi helyzetéről a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségével (MaTáSzSz) együttműködésében idén hatodik alkalommal állítottak össze kiadványt a távhőszektorról.

A kiadvány adataiból kiderül, hogy a lakossági díjfizetők száma továbbra is egyenletesen emelkedik. Megállapítható ugyanakkor, hogy a hőértékesítés csökkent 2018-hoz képest, ami a fűtési szezon magasabb átlaghőmérsékletére vezethető vissza. A felhasznált energiahordozók összevetéséből kiderül, hogy nőtt a biomassza, a biogáz, a depóniagáz, illetve a geotermikus energia felhasználása, a távhőtermelők által felhasznált szén mennyisége pedig jelentősen, nagyságrendileg a felére csökkent.