Modellváltás a vidéki egyetemeken: Egyeztetnek a színfalak mögött

A Szegedi Tudományegyetem Dékáni Kollégiuma egyhangúan támogatja a tárgyalások megkezdését a lehetséges új működési modell kialakításáról, jelenleg a belső egyeztetések és a kérdéskör vizsgálata zajlik – áll a Szegedi Egyetem közleményében.

Ezt azután adták ki, hogy megírtuk: mások mellett a Szegedi és a Debreceni Tudományegyetem is alapítványi fenntartásba kerülhet. Közleményük szerint "az állami finanszírozású képzések típusát, összetételét, nagyságrendjét a működési modell esetleges megújítása nem befolyásolja", ugyanakkor az egyetem számára előnyökkel járhat.

Amíg az ügyben nem hoznak döntést, nem nyilatkoznak. Pénteken a Debreceni Egyetem is elismerte, hogy tágyalnak a fenntartóváltásról. Megkerestük a fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy miért tartják fontosnak a fenntartóváltást, ennek a lehetősége mikor merült fel, illetve helytálló-e az az információ, hogy a Pécsi Egyetem is ebbe az irányba mozdulhat el. Ez az egyetemi orvosi karok és egyetemi klinikák miatt izgalmas kérdés.

Megkeresésünkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium azt írta, a kormány a gazdaságfejlesztés és az innováció központi szereplőiként kezeli az egyetemeket, amelyek

rugalmasabb keretek között, versenyképesebben működhetnek alapítványi fenntartásban, gyorsabban reagálnak a térség gazdasági igényeire, így a diákok a munkaerőpiacon is értékesebb oktatásban részesülnek.

Az ágazatot irányító minisztérium az idén kezdődő uniós pénzügyi ciklushoz igazodva egyezteti az egyetemekkel stratégiai és fejlesztési terveiket – tették hozzá. Arra viszont nem válaszoltak, hogy milyen autonómiát kapnak ezek az egyetemek (Szegeden például információink szerint próbálják "körbesáncolni" az önállóságukat és nem engednék ki a kezükből a vezetőválasztást), illetve arra sem, hogy a fenntartóváltás után a dolgozók számíthatnak-e elbocsátásokra.

Az egyetemek valószínűleg már a következő tanévet alapítványi intézményként kezdhetik meg.