Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Magasan az infláció feletti hozammal gyarapodott azoknak a magán-nyugdíjpénztári tagoknak a pénze, akik tíz évvel ezelőtt nem engedtek a kormánynak, és megtartották tagságukat – számolta ki az Azénpénzem.hu
A portál szerint míg az elmúlt tíz évben az infláció 25 százalékkal értéktelenítette el a megtakarításokat, az itt kezelt vagyonok több mint 90 százaléka 85 és 111,8 százalék közötti hozammal gyarapodott.
2010 óta az infláció 25,1 százalékkal rontotta a megtakarítás értékét, ha a 2020-as decemberi infláció 2,7 százalék. Ha a decemberi ennél valamivel nagyobb, 3 százalék, akkor a tízéves pénzromlás 25,47 százalék, 4 százalékos decemberi inflációnál pedig 26,69 százalék. Még a legkisebb hozamot elérő klasszikus portfólió is hozott ennyit a tagoknak, a többi klasszikus portfólió pedig a 44 százalék körüli 10 éves hozamával érdemi, 200 ezer forint körüli reálhozammal növelte milliónként a tagok vagyonát.
Azénpénzem.hu számításai szerint a pénztártagok döntő része, 90 százalékuk 600 ezer és 860 ezer forint közötti reálhozamra tett szert minden 1 millió forint után.
Aennyiben ők a tb-rendszerbe való visszatérésről döntenének – például mert nyugdíjba mennek, és a pénztár nem tud járulékot fizetni –, akkor ezt a pénzt, azaz a tagdíj reálhozamát, valamint az önkéntesen fizetett tagdíjat és annak teljes hozamát kézhez kapják.
Egy átlagos tagnak egyébként jelenleg mintegy 4,75 millió forint van a számláján. Az Azénpénzem.hu számítása szerint ebből 1,5 millió és 1,9 millió forint közötti összeg a reálhozam.
Orbán Viktor 2010 őszén jelentette be a Parlamentben, hogy 2010. november 1. után a nyugdíjjárulék kizárólag az állami nyugdíjalapba kerül. Addig a nyugdíjjárulék 25 százaléka magán-nyugdíjpénztárakba folyt be.
