Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hatalmas fejfájást okoz lényegében a teljes hazai könyvelőtársadalomnak (és a bevallásukat maguk intéző vállalkozóknak), hogy a kormány egyetlen rendelettel megfelezte a vállalkozások által az önkormányzatoknak fizetett iparűzési adó (hipa) mértékét. Hiszen közeleg az adóbevallási időszak, a hipa-felezés azonban mindent a feje tetejére állít.

A hipánál a kormány nem egyszerűen megfelezte az adó mértékét, hanem csak 1 százalékban maximálta az amúgy két százalékban maximált kulcsot. Ráadásul a „könnyítés” nem vonatkozik minden cégre, csak azokra, amelyeknek 4 milliárd forint alatti az árbevétele, vagy mérlegfőösszege.

A szabályozás itt kapásból fordítva ül a lovon, hiszen

sokkal több vállalatnak kisebb a forgalma 4 milliárd forintnál, mint nagyobb, jelen állás szerint mégis a sok kis vállalkozásnak és vállalkozónak kell bejelentenie, hogy a kedvezmény hatálya alá tartoznak, míg a kevés nagy cégnek nem

– ennek megfordítását már decemberben kérte a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE).

©

A hipa ugyebár nemcsak cégeket érint, hanem például katás egyéni vállalkozókat is, akik ráadásul hipa átalány fizetését is választhatják – esetükben a Fővárosi Önkormányzat és nem sokkal később az önkormányzati adórendszert üzemeltető Magyar Államkincstár meg is felezte az adójukat. Ami a MKOE szerint adminisztratív szempontból kedvező intézkedés, de jogilag nem felel meg maradéktalanul a hipa-felezésről szóló kormányrendeletnek. Lényegében azért, mert elvben nagyvállalkozók katások is lehetnek egyszerre, az ő katás hipájukat ezért nem lenne szabad automatikusan felezni.

2022-ben (is) megütheti az önkormányzatokat

A kormány nem változtatott azon a szabályon, hogy a vállalkozásoknak a befizetendő hipa előlegének csökkentése érdekében kérelmet kell benyújtaniuk az adóhivatalhoz (a NAV-hoz) az erre rendszeresített formanyomtatványon. Az MKOE szerint a folyamatban számos bökkenő akad.

Például olyan bagatell dolgok, hogy

a nyomtatványra a vállalkozás adószámának első nyolc számjegyét kell beírni, ám vannak olyan hipa-alanyok, akiknek nincs adószámuk:

egyes családi gazdálkodó őstermelők a 10 jegyű adóazonosító számmal iparűzésiadó-alanyok. Így ők - jelenleg - nem tudják kérni az adóelőleg mérséklését. Országszerte több ezer ilyen adózó lehet az MKOE szerint.

A kormányrendelet szerint minden vállalkozásnak a „székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára” kell nyilatkozatot tennie – igen ám, de

a NAV-nál nem minden telephely van hipa-telephelyként megjelölve, márpedig a NAV-nak kell(ene) a nyilatkozatokat eljuttatni a telephelyekre.

©

A vállalkozások minden évben adóelőleget fizetnek az önkormányzatoknak a hipából, így egyelőre csak az előleg csökkentése miatt fontos a bejelentés. Amelyik vállalkozás ezt nem teszi meg, az túlfizetésbe eshet – persze majd visszaigényelheti a túlfizetett összeget, de kérdéses, hogy ha tömegével lesznek ilyen visszaigénylések, azokat hogyan fogják tudni teljesíteni a végletekig kifeszített gazdálkodású önkormányzatok.

Az MKOE hosszú listát állított össze arról, hogy mennyi eljárási és jogi problémát okoz az, ahogy a kormány bevezette a hipa-csökkentést, ez itt található.

Most akkor spórolni kell, vagy élénkíteni a gazdaságot?

Kérdés, mi szükség van erre az egészre egyáltalán? A kormány szerint a hipa-elengedésre a vállalkozások megsegítése miatt van szükség, és az önkormányzatoknak is ki kell venniük a részüket a válságban a terhek közös viseléséből. Ám az legalábbis vitatható, hogy a hipa részleges elengedésével azokat a vállalkozásokat támogatja-e az állam, amelyeknek erre valóban szükségük van. A hipa elég bonyolult adó, a vállalkozások alapvetően a forgalmuk után fizetik, az adó alapját csökkentő tételek miatt azonban már-már nyereségadóként működik – vagyis a kevéssé vagy egyáltalán nem nyereséges vállalkozások amúgy se nagyon fizetnek hipát, így az elengedés csekély segítséget jelent.

A hipa-elengedés érdekes lépés a kormány részéről, hiszen az önkormányzatokat spórolásra szorítja a válságra hivatkozva, önmaga azonban egyáltalán nem spórol.

Sőt az állam legfontosabb gazdaságpolitikai döntéshozói egyértelműen kijelentették, hogy a mostani válságban nem az állami spórolás a jó út, hiszen a gazdaság járvány miatti mesterséges lefojtását költekezéssel kell ellensúlyozni, a gazdasági szereplőket állami szerepvállalással kell a víz fölött tartani. Ami azt illeti, Matolcsy György jegybankelnök konkrétan megdorgálta a kormányt, amiért nem költekezett eleget gazdaságélénkítésre.

©
Közben mondjuk a kormány hatalmas hiányt csinált 2020-ban, aminek (és a GDP csökkenésének) köszönhetően az államadósság elszállt, visszaugrott a GDP 80 százaléka fölé. Egyelőre a nyilvánosságra hozott adatokból nehéz kisilabizálni, hogy pontosan hova is ment el az a rengeteg pénz.

Mindenesetre ha az állami beruházások és fogyasztás visszafogására nincs szükség (sőt ennek ellenkezője tanácsos), akkor kérdés, hogy a hipa-bevételeket (így elkölthető pénzeket) miért kell elvonni az önkormányzatoktól, minthogy azok is az állam részei. Vagy ha az állami kiadások visszafogása, a megszorítás a jó út, akkor a kormánynak magán, illetve a fennhatósága alá tartozó központi költségvetésen is spórolnia kellene.

Akár odaadhatnák a pénzt direktben a vállalkozásoknak

Továbbá a hipa-elengedés egész államháztartási/nemzetgazdasági mechanizmusa érdekes. A kormány érvelése szerint az intézkedés pénzt hagy a vállalkozásoknál, ezzel párhuzamosan „a közteherviselés jegyében, kényszerűségből” forrásokat von el az önkormányzatoktól. Azonban a kormány a 25 ezer fősnél kisebb településeket automatikusan kompenzálja, a nagyobbak kompenzációját pedig – ugyan elég machiavellisztikus módon, de – kilátásba helyezte. Vagyis

végső soron a kormány odaadja az önkormányzatoknak azt a pénzt, amit a hipa-elengedéssel otthagyat velük a vállalkozásoknál. Nehéz belátni, hogy ennek a transzfernek ne lenne egyszerűbb módja, mint az ezer sebből vérző hipa-elengedés.

A kormány nyilván kihagyhatná az egyenletből az adóadminisztrációval vesződő könyvelőket és az önkormányzatokat – persze úgy nem lehetne még szorosabbra venni az önkormányzatok nyakán a pórázt, illetve nem lehetne egyes helyhatóságoknak kedvezni, míg mások gazdálkodását ellehetetleníteni.

Az úr adja, az úr elveszi

Az (ellenzéki) önkormányzatok sanyargatása mögött lehet politikai szándék, de ettől függetlenül az is tény, hogy Orbán Viktor kormányai a „munkaalapú társadalom” jegyében nagyon szívesen oldanak meg vagyoni és/vagy jövedelmi újraelosztással kapcsolatos célokat az adórendszeren keresztül. Így vette át a családi pótlék helyét a családi adókedvezmény.

©

De kiválóan példázza ezt a járvány kitörése óta eltelt egy év, számtalan gazdasági szereplő kapott mindenféle adó- és járulékkedvezményt, adó- és járulékelengedést, esetleg bértámogatást. A közös bennük az, hogy nincs bennük közös, a gazdasági szereplők egy így-úgy meghatározott körének ideig-óráig nem kell befizetniük valamilyen közterhet, vagy legalábbis nem akkor és nem annyit, amint amúgy kellene.

További közös vonás, hogy az ad hoc kedvezmények sokszor hatalmas adminisztrációval járnak, hiszen már az sem triviális kérdés, egyáltalán kire vonatkozik épp valamely kedvezmény és kire nem, akire vonatkozik, annak hogyan kell érvényesítenie, és a kedvezményes időszakot hogyan kell (például könyvelésben) hozzápasszítani a többi időszakhoz, amikor nem él(t) a kedvezmény. Az adminisztratív terhet nagyrészt a vállalkozások viselik és az őket kiszolgáló könyvelők – de az is valószínű, hogy az adóhatóság munkatársainak elég sok álmatlan éjszakát okoztak és okoznak a kormány adórendszerbe belebuherált támogatási intézkedései.

Amikor a Fidesz nem az adórendszeren keresztül valósít meg transzfereket, akkor egyedi, szűken célzott juttatásokkal operál, amiket igyekszik amolyan ajándékként bemutatni, ami magától a kormánytól származik – sőt személyesen Orbán Viktor miniszterelnöktől.

Erre a legjobb példát talán a rezsiutalványok kínálják. A hipa körüli mizéria mindenre jó példa, a kormány az adórendszeren keresztül vont el bevételt az önkormányzatoktól – az ígéret szerint a 25 ezer fősnél nagyobb településekkel egyesével fognak tárgyalni, nekik egyesével, külön-külön fognak egyedi kompenzációt biztosítani.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Autópályán talált telibe egy kisrepülő egy Lexust – videó

Autópályán talált telibe egy kisrepülő egy Lexust – videó

Megakadályozza az új Firefox böngésző, hogy leskelődjenek a weboldalak

Megakadályozza az új Firefox böngésző, hogy leskelődjenek a weboldalak

Válság? Egy évtizede nem keltek el ilyen gyorsan a Pest megyei családi házak, mint most

Válság? Egy évtizede nem keltek el ilyen gyorsan a Pest megyei családi házak, mint most