Drog, prostitúció, emberkereskedelem, illegális szerencsejáték, csempészés, zsarolás, erőszak – nagyjából ezek a szavak jutnak az ember eszébe, amikor a maffia szóba kerül. Igen ám, de új időket élünk és az új idők új módszereket hoznak magukkal.

Így volt ezzel az olasz maffia is, amely úgy tűnik, hogy egy sokkal kevésbé kockázatos, ám legalább annyira jövedelmező területet talált magának: az uniós forrásokat. Egy, a héten Olaszországban induló óriási per szerint azon belül is leginkább a mezőgazdasági támogatásokat szúrták ki maguknak, ami nem is csoda, hiszen az EU 55 milliárd eurót szór szét ezen a címen. Ez pedig bizony már akkora összeg, amiért megéri szervezkedni - olvasható a Politicón.

Mindegy mire, csak jöjjön a támogatás

Az egész ügyben mintegy négy éve nyomoznak az olasz hatóságok, ám a nyilvánosság csak alig egy éve értesült az eljárásról, amikor egy összevont akcióban mintegy 1000 rendőr csapott le a maffia sok tagjára egyszerre.

A vád szerint két maffiaklán, a Battanesi és a Bontempo Scavi fogott össze, és összességében legalább 10 millió eurónyi, azaz mai árfolyamon nagyjából 3,6 milliárd forintnyi uniós támogatást nyúltak le különböző módszerekkel.

Mielőtt továbbmegyünk érdemes kicsit elidőzni a két csoportnál: régebben riválisok voltak, az 1980-as és 1990-es években több véres leszámolás is volt közöttük. Az utóbbi időben azonban, hogy hatékonyabban tudjanak visszaélni az uniós forrásokkal, összefogtak és a szicíliai Nebrodi-hegység környékén egy 860 négyzetkilométeres területet uralnak.

Az ügyészség szerint a két csoportot „erős családi kapcsolatok, erőszak és brutalitás” jellemzi. De nemcsak erről ismertek, hanem a legalábbis furcsa becenevekről is: volt, akit például Vito Corleonéról, a Keresztapa című film maffiavezéréről neveztek el.

Visszatérve a bűncselekményekre: a két család módszere az volt, hogy felkutattak olyan mezőgazdaság alá vont földterületeket, amelyek után még nem igényeltek uniós támogatást. Ehhez helyi hatóságok segítségét is igénybe vették, hiszen hivatalnokok megvesztegetésével az állami adatbázisokhoz is hozzáférhettek a vádat szerint.

A maffia ekkor vagy hamis bérleti szerződést mutatott be az adott földterületre, ami után meg tudta igényelni az uniós támogatást vagy kényszerítette a valódi tulajdonosokat, hogy aláírjanak velük egy bérleti szerződést. A csalásba annyira belejöttek, hogy idővel már olyan földek után is igényeltek támogatást, ahol nem is folyt semmilyen mezőgazdasági munka, mert például a katolikus egyházhoz tartoztak vagy éppenséggel vasút haladt át a területen. Sőt, az ügyészség szerint egyszer egy olyan területre is kértek támogatást, amelyet az amerikai haditengerészet használt műholdas kommunikációra.

Bűnszervezet helyett védett tanú

Az ügy nagyságát jól mutatja, hogy maga a bírósági eljárás minimum egy évig fog tartani, 97 vádlott, 90 ügyvéd és legalább 1000 tanú részvételével. Kedden például, amikor elkezdődött az eljárás, csak a vádlottak névjegyzékbe vétele több mint egy óráig tartott. Őket egyébként csalással, hamis tanúzással, zsarolással, fiktív cégek létrehozásával, kábítószerkereskedelemmel és haszonállatok ellopásával vádolják. Ez utóbbira vélhetően a gazdák „meggyőzésére” volt szükség.

Az olaszok mindenesetre sokat várnak: Mario Giarrusso olasz szenátor, aki a maffiaellenes harcáról vált híressé, például „rendkívülinek és szimbolikusnak” nevezte a mostani eljárást, hozzátéve, hogy ez végre leránthatja a leplet a fehérgalléros bűnözők és a maffia kapcsolatáról, illetve azt is kiemelte, hogy reményei szerint az ügy után az olasz bíróságok hozzáállása is más lesz a hasonló esetekhez.

Nem véletlenül hangsúlyozta ezt, hiszen eddig az uniós támogatásokkal kapcsolatos visszaéléseket egyszerű csalásként kezelték Olaszországban, ami ráadásul az elhúzódó eljárások miatt sokszor büntetlen maradt. Most viszont az ügyészek a maffiát fogták perbe és mivel az országban rendkívül szigorúak a szervezett bűnözés elleni törvények, akár 25 év börtönt is kaphatnak a csalók.

Nem lesz könnyű dolga a bíróságnak

„Egy maffiózó ellen vallani egy dolog, de rögtön száz ellen már egészen más kérdés” – fogalmazott a Politicónak Piera Aiello, aki korábban maga is beházasodott a maffiába, ám később az államnak segített elfogni a bűnözőket és védett tanú lett.

Azt, hogy nem könnyű ellenük vallani, az is bizonyítja, hogy amikor 2012-ben először felmerült az uniós forrásokkal való visszaélés, a Nebrodi régió vezetője, Giuseppe Antoci komolyabb ellenőrzést írt elő a támogatásokért folyamodók számára. A válasszal nem maradt adós a maffia, 2016-ban megpróbálták megölni egy sikertelen merényletben, ami az 1990-es évek után az egyik legjelentősebb támadás volt állami posztot betöltő személy ellen. Ő is megjelent a tárgyaláson, szavai szerint azért, hogy a szemébe tudjon nézni azoknak, akik évtizedek óta rettegésben tartják a földijeit.

Persze a másik oldalnak is megvan a véleménye a bírósági tárgyalásról, az egyik védőügyvéd, aki 9 vádlottat képvisel, úgy fogalmazott, hogy igazságtalan – egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy „kevésbé tisztességes” - az eljárás, mivel csoportos felelősségre vonás lesz a vége, miközben a vádlottak valódi szerepét nem nézik egyenként. Éppen ezért félő szerinte, hogy a nagy halak ismét megússzák, miközben sok kis hal marad majd évekig börtönben.