2021 februárjában az ipari termelés volumene 1,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 3,9 százalékkal emelkedett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 4,8 százalékkal nőtt – erősíti meg második, részletesebb adatokat tartalmazó becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az első becslésben közölt számokat.

Az ipari export volumene 2,1 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 34 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 10,8 százalékkal visszaesett, ugyanakkor a 16 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 13,8 százalékkal nőtt. Az ipar belföldi értékesítése 2,6 százalékkal emelkedett, míg a feldolgozóiparé 0,9 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

Az autógyártás behúzta a féket, de ez nem küldte padlóra az ipart

Az iparon belül döntő súlyt (95 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 1,7 százalékkal nőtt, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 36 százalékkal visszaesett.

Az energiaipar kibocsátása 7,7 százalékkal emelkedett, nagyrészt az előző évinél hidegebb idő hatására.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint a 2021. februári átlagos középhőmérséklet 2,8 fokkal alacsonyabb volt a 2020. februárinál - emlékeztet a KSH.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 30 százalékát képviselő járműgyártás 6,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A közúti gépjármű gyártásának volumene 6,8, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 6,4 százalékkal csökkent.

Meglepő fejlemény, hogy a hazai ipar a járműgyártás csökkenése ellenére nőni tudott – az autógyártás ugyanis annyira meghatározó szelete a magyar iparnak, hogy minden rezdülése érzékenyen befolyásolja a teljes ipari adatot. Februárban azonban voltak egyéb ipari alágak, amelyek képesek voltak kompenzálni a járműgyártás visszaesését.

Felpörgött az akkumulátor- és az elektronikaialkatrész-gyártás

A feldolgozóipari termelés 12,5 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,8 százalékkal nőtt. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 7,3, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 18,6 százalékkal bővült.

A feldolgozóiparból 10 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,9 százalékkal csökkent, a külpiaci eladások növekedésének és a hazai eladások mérséklődésének az eredőjeként. Csupán két alágazatban bővült a termelés: az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban 76, valamint a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban 0,6 százalékkal. A legnagyobb súlyt (25 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1 százalékkal csökkent, ugyanakkor a legnagyobb mértékben, 14,3 százalékkal a dohánytermék gyártása esett vissza. A többi alágazatban 0,2 és 8,2 százalék közötti mértékben csökkent a volumen.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 36 százalékkal a közepes súlyú villamos berendezés gyártása bővült, nagyrészt a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően.

A legnagyobb mértékben, 15,7 százalékkal a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása csökkent, mind a hazai, mind a külpiaci kereslet kedvezőtlen alakulása folytán.