Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Megkezdődtek a próbafúrások a Kálvin téren, ezzel elindult az 5-ös metróvonal megépítésének első szakasza – közölte a Budapest Fejlesztési Központ (BFK). Ez a vonal a tervek szerint a csepeli és a ráckevei HÉV meghosszabbítása lesz, azok „összefonódva”, a Boráros tér érintésével a Kálvin térig futnának. A beruházás célja, hogy a HÉV-vel érkezők átszállás nélkül tudják elérni a 3-as és a 4-es metrót.
A közlemény szerint a metróhoz tervezett alagút a Kálvin téri végállomásnál éri el a legnagyobb, 50 méteres mélységet, vagyis a 38 méter mélységben haladó 4-es metró alá érkezik. A próbafúrásokra azért van szükség, mert az alagút változatos talajkörnyezetben épül majd, így a tervezéséhez minél több információt kell begyűjteni. A fúrógépek a Kálvin tér környezetében akár 65-70 méter mélységig is lejutnak, így megismerhetők a különböző földtani korokban települt geológiai képződmények.
A tervezett alagút nyomvonalán 50 méterenként csaknem 100 próbafúrást végeznek el egy hónap alatt – közölte Facebook-oldalán a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, Fürjes Balázs. Azt is jelezte, hogy a második lépésben a szentendrei, a csepeli és a ráckevei vonalakat egy Duna alatti alagúttal kötik majd össze, amellyel létrejön az „5-ös metró”.
Azt is mondta Fürjes, hogy kormányzati tervek megvalósítását egyértelműen támogatja Karácsony Gergely főpolgármester és a fővárosi önkormányzat, közösen döntöttek róluk a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában.
Fürjes szerint a külső kerületekből és az elővárosokból naponta egymillió ember érkezik Budapest belvárosába. Ezt a terhelést a város már nehezen bírja: a közútjai telítődtek, mindennaposak a dugók. A kormány elfogadja azt a szakmai konszenzust, hogy e kihívásra három elemből álló megoldással kell válaszolni:
- javítani kell a budapesti, főként a kötöttpályás tömegközlekedést,
- szükség van a külső városrészek közötti közvetlen kapcsolatot teremtő, hiányzó északi és déli peremhidakra (Galvani, Aquincumi) és „körúti elemekre”,
- meg kell építeni a külső csomópontokon a hiányzó P+R és B+R parkolókat, így le lehet tenni az autót, és kényelmesen át lehet váltani közösségi közlekedésre.
