szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Magyarországon dolgozó külföldi vállalatok fele szerint idén még nem tudják elérni a koronavírus-válság előtti szintet, amit az is nehezít, hogy több problémával is meg kell küzdeniük. Ezek közül kiemelkedik a munkaerőhiány, de sokan nem elégedettek a korrupciós helyzettel sem. Ugyanakkor soha ilyen sokan nem mondták, hogy nem bánták meg, hogy ide hozták a cégüket – derül ki a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) friss felméréséből. A bemutató sajtótájékoztatón Varga Mihály arról is beszélt, miben közelítettük meg Ausztriát.

Még nem küzdöttük le a járványt, de már látszik a fény az alagút végén, igaz a vállalatoknál sok még a bizonytalanság – mondta a kutatást bemutató online sajtótájékozatón Sávos András, a DUIHK elnöke, aki szerint négy fő következtetése van a mostani felmérésnek:

  • A befektetők többsége a 2020-ban tapasztalt visszaesés után idén javulásra számít, mind a gazdaságban, mind a saját üzleti teljesítményben. Ennek megfelelően jóval több vállalat tervezi a létszám és beruházás növelését, mint ahányan csökkentenék.
  • Újra lehet feszültségre számítani a munkaerőpiacon, hiszen nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű szakképzett munkaerő. A munkaerőhiány így továbbra is a legnagyobb kockázat, aminek következtében marad továbbra is az erős béremelési kényszer.
  • Lassan, kis lépésekkel tovább javult a befektetők véleménye a gazdaságpolitikai és az üzleti környezetről, ám a korrupció és a közbeszerzések terén továbbra is rosszul szerepel Magyarország.
  • Magyarország számára nagy lehetőség, hogy a beszállítói területen erősítse jelenlétét.

A 200 főként német, de néhány egyéb külföldi befektető válaszait tartalmazó felmérés eredményeit ezután Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője ismertette, aki elmondta, hogy a válaszadók mindössze 20 százaléka szerint jó jelenleg a gazdasági helyzet, tavaly ez az arány 49 százalék volt, míg a csúcsot 2018-ban értük el 60 százalékkal.

A saját üzleti helyzetét 43 százalék látja jónak, 47 százalék pedig azt várja, hogy tovább fog javulni idén. A részletekbe belemenve azt látjuk, hogy az ipari vállalatoknál nagyobb az optimizmus, 64 százalékuk szerint jó a cége helyzete, miközben szolgáltatásoknál 38, a kereskedelem pedig 33 százalék látta így. Wölfer szerint minél nagyobb egy cég és minél inkább exportra termel, annál nagyobb az optimizmus.

A foglalkoztatást nézve azt látni, hogy 38 százalék akar bővíteni a létszámot, 52 százalék nem változtatna a mostani helyzeten, míg 10 százalék mondta azt, hogy vélhetően csökkenteni fogja a munkavállalók számát.

Ide kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy bár idén valamivel javult a mutató, a cégek fele továbbra sem elégedett a munkaerő-kínálattal, főleg az ipari cégek hiányolják a szakképzett dolgozókat. Igaz – tette hozzá Wölfer –, ez nem magyar probléma, az egész régióban hasonló tendenciákat lehet látni.

A munkaerőhiány miatt a bérköltségek is folyamatosan emelkednek, az elmúlt négy évben mintegy 40 százalékkal nőttek a bérek – ennél nagyobb bővülés csak Romániában volt, Németországban például ezen időszak alatt 10 százalékot mértek. Ugyanakkor a járulékcsökkentés visszafogta mindennek a munkaadókra gyakorolt negatív hatását.

A bérek növekedése idén is folytatódni fog, a felmérésben részt vevők mintegy 6,2 százalékos béremelésre készülnek. Ezzel kapcsolatban Wölfer megjegyezte, hogy 2017 óta a valódi béremelés mintegy 2 százalékkal meghaladta a várakozásokat, így könnyen elképzelhető, hogy a valós eredmény inkább 6-7 százalék között lesz. Erre utalnak egyébként az év elején megkötött vállalati bérmegállapodások is.

Új beruházást 41 százalék tervez, 42 százalék elégedett a mostani helyzettel. Ezekkel az adatokkal egyébként nem lógunk ki a régióból, valamivel az átlag felett vagyunk.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a cégek egyharmada már elérte a koronavírus előtti forgalmat, 4 százalék első félévben, 13 százalék második félévben látja valósnak ennek elérését. A szektorokat nézve a szolgáltatás van lemaradva, ami annyiból nem meglepő, hogy a járvány miatti zárás őket érintette leginkább. Összességében az év végére a cégek fele érheti el a koronavírus-válság előtti árbevételt, 40 százalék csak jövőre vagy még később számol ezzel.

A befektetői környezetet nézve az adóterhekkel 9 százalék nagyon elégedett, 31 százalék elégedett, 22 százalék nem, 6 százalék pedig nagyon nem. Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy összességében már többen vannak, akik elégedettek. A közigazgatás hatékonyságánál két százalék nyilatkozott úgy, hogy nagyon elégedett, 35 százalék elégedett volt, 21 százalék nem, míg 4 százalék nagyon nem – ám ezzel is régiós átlag felett vagyunk.

Amivel viszont a régiós átlag alatt vagyunk, az a korrupció: a kormány e területen elért eredményeivel mindössze 1 százalék az, amely nagyon elégedett, 15 elégedett, 21 százalék viszont nem, 39 százalék pedig nagyon nem. Itt valóban van még hova fejlődni – kommentálta az adatokat Wölfer.

A globális szállítási láncokkal kapcsolatban az hangzott el, hogy itthon mindössze 15 százalék tervezi telephelyeinek áthelyezését, ami főleg annak köszönhető, hogy a nagy külső telephelyek jellemzően a helyi piacot szolgálják ki, így azokat nem érdemes elmozdítani. A beszállítóknál viszont nagyobb mozgás várható, miután 15 százalék nyilatkozott úgy, hogy nagyon valószínű, 29 százalék szerint pedig lehetséges, hogy lecseréli vagy kiegészíti a mostani hálózatát. Érdekessége a felmérésnek, hogy sok cég akár Nyugat-Európában is körülnézne új beszállítókat keresve, de a régióban is sokan keresnének új partnereket.

Jó hír mindenképpen, hogy arra a kérdésre, ismét Magyarországot választaná-e beruházása helyszínéül, 88 százalék válaszolt igennel, ami 1998 óta a legmagasabb adat. Másrészről viszont a régió országaiban is hasonló adatokat mértek, és a kutatásból az is kiderült, hogy Magyarországot külföldről nézve kevésbé látják vonzónak a befektetők, mint az itt dolgozók.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy idén a tavalyihoz képest (amit a járvány igazi betörése előtt készítettek) érezhetően javult a befektetőihangulat-index és 8-ról 20 pontra emelkedett a 100 és -100 közötti skálán.

Erre reagálva közölte azt Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy az adatokat látva az ő személyes hangulatindexe is nagymértékben javult. Mint mondta, Németország továbbra is az ország legfontosabb kereskedelmi partnere, hiszen jelenleg 2863 német irányítású cég dolgozik Magyarországon, amelyek 220 ezer embernek adnak munkát. Bár a kereskedelmi forgalom a két ország között valamelyest visszaesett – például a globális ellátási láncok elakadása, a chiphiány, vagy a Szuezi-csatornán keresztbefordult hajó következtében –, így is 53,5 milliárd euró volt. A jövőben azonban emelkedhet ez az összeg, mivel Németország továbbra is a legnagyobb tőkebefektető az országban 20 projekttel, amivel a legtöbb új beruházás hozzájuk köthető, és az 1500 új munkahellyel pedig a harmadikak a rangsorban.

Varga reményei szerint a járvány utáni kilábálás gyorsan jöhet, második negyedévtől már növekedéssel számol a kormány, így idén 4, jövőre pedig 5 százalék feletti GDP-növekedésre számítanak. Azért pedig, hogy a külföldi vállalatok továbbra is szívesen jöjjenek az országba, kiemelt gazdaságpolitikai célnak nevezte az adó- és járulékterhek további csökkentését, illetve vállalkozásbarát jellegének erősítését. Éppen ezért a korábbi terveknek megfelelően folytatódik a szocho csökkentése, 2022 július elsejétől pedig eltörlik a szakképzési hozzájárulást.

A hvg.hu kérdésére, miszerint reflektáljon a felmérés korrupciós részére, Varga elmondta, hogy az elmúlt években úgy érezte, egyre inkább erősödött a magyar gazdaságba vetett bizalom. Igaz, tette hozzá, figyelni kell a jelzésekre, például azokra, amik a korrupcióra vonatkoznak, ám megjegyezte azt is, hogy szerinte az uniós felmérések szerint Magyarország a középmezőnybe tartozik. Megemlítette azt is, hogy több országban, köztük Németországban is komoly korrupciós ügyek láttak napvilágot, illetve azt is, hogy itthon az uniósnál szigorúbb előírásokat vezettek be a közbeszerzéseknél, hogy minél transzparensebb legyen a verseny.

Arra a kérdésünkre, hogy mit tehet a kormány a munkaerőhiány csökkentése érdekében, Varga azt mondta, hogy a munkaerőpiac az elmúlt években jelentős változáson ment át, a munkaügyet szabályozó rendeletek, adóváltozások mind abba az irányba mutattak, hogy érdemes legyen munkát vállalni, ami a foglalkoztatási adatokon is meglátszik. Elismerte ugyanakkor, az kihívást jelent, hogy a cégek jelentős béremeléssel reagáltak a megváltozott helyzetre, ezért pedig tovább kívánják folytatni a duális szakképzési rendszer erősítését, aminek következtében ma már a diákok egyre nagyobb része jelentkezik szakképzésre. „Nagyon közel kerültünk ahhoz az arányhoz, ami az osztrák gazdaságban is megtalálható” – fogalmazott.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!