Az állam javára bejegyzett jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése minden csok-igénylőt egyformán érint, független attól, hogy a támogatási összeget egy vagy több gyermek után vette-e fel – vagyis a 600 ezer forint támogatást igénylőknek ugyanazokat a feltételeket kell ebből a szempontból teljesíteni, mint azoknak, akik a maximálisan elérhető 10 millió forintot kapják meg.
A csok-szabályok szerint a támogatott személynek és a vele élő gyerekeknek tíz évig életvitelszerűen a támogatással megvásárolt vagy felépített ingatlanban kell élni, ez alól mindössze néhány esetben lehet kivételt tenni – például ha a gyermek már nagykorú lett, vagy ha például az egyik szülő egy másik városban vállal munkát; utóbbi esetben legfeljebb öt évig lehet másik településen élni.
A csokkal felépített vagy megvásárolt lakást továbbá tíz éven át nem lehet lebontani – csak ha természeti katasztrófa indokolja ezt –, nem lehet kiadni, haszonélvezeti jogot alapítani rá, vagy lakáscéltól eltérő módon hasznosítani, hacsak nem a saját vállalkozásunk székhelyeként jelentjük be.
Mit lehet akkor tenni, ha mégis költöznénk?
Ha az elidegenítési tilalom vége előtt mégis költözne a család, akkor van arra lehetőség, hogy visszafizetési kötelezettség nélkül eladják a csokos ingatlant. Ennek a módja, ha a csok támogatást az elidegenített ingatlanról átviszik a következő ingatlanra. Ha a csokból új ingatlant vásároltak vagy építettek, akkor a folyósítástól számítva öt év után költözhetnek használt lakásba, ám ha ismét új építésű ingatlanba költöznek, nem kell megvárni az öt évet.
Adminisztrációs szempontból több lehetőség is van a támogatás továbbvitelére. A legegyszerűbb megoldás, ha a csokos ingatlan eladása után 60 napon belül megvesszük az új ingatlant – ekkor a bejegyzett jogok közvetlenül átkerülnek az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra.
Ha nem megy ennyire gyorsan az új ingatlan megvásárlása az eladás után, az sem feltétlenül gond: ebben az esetben a támogatás összegét egy letéti számlára be kell fizetni, de a visszafizetési kötelezettséget egy évre fel lehet függeszteni – ennyi idő áll rendelkezésre, hogy büntetlenül megvegyük az új ingatlant. Ez alól szintén van kivétel: ha építkezésbe kezdünk, akkor három évünk van, hogy befejezzük.
A felfüggesztés időtartama alatt a támogatott személy kérelmére az eredetileg csokkal épített vagy vásárolt lakást a kormányhivatal tehermentesíti. Az új lakáscél teljesítése után a felfüggesztés véget ér, és a támogatási összeget visszakapja a támogatott.
A vétel és az eladás sorrendje akár fel is cserélhető: ha előbb vennénk meg az új ingatlant, akkor egy év áll rendelkezésre az eladásra úgy, hogy a csokot át lehessen vinni az új ingatlanra.
Az újabb ingatlan megvásárlásával a tízéves elidegenítési kötelezettség nem kezdődik elölről, hanem az eredeti szerződés szerint folytatódik tovább. Ha időközben viszont lejár a tíz év, az újabb lakáscélt akkor is teljesíteni kell, hogy a támogatást át lehessen vinni a másik ingatlanra.
Az új lakás legyen nagyobb és drágább
A támogatás átvitelének a feltétele, hogy az újabb lakás vételára vagy építési költsége meghaladja az elidegenített lakásét, emellett a hasznos alapterületre is ugyanez vonatkozik. Ha kisebb az ingatlan, vagy alacsonyabb a vételár, mint az előző ingatlan esetében, a csok támogatás arányos részét vissza kell fizetni az államnak, büntető kamattal együtt.
Fontos emellett, hogy az elidegenített ingatlan vételárát beforgassuk az új ingatlanba, ellenkező esetben az eladási és a vételár különbözetével arányos mértékben vissza kell fizetni a támogatást.
Az önkéntes visszafizetés is megoldást jelenthet
Ha a fenti lehetőségek közül egyik sem megoldható, vagy egyszerűen már nem szeretnénk élni a csok lehetőségével, akkor a támogatás önkéntes visszafizetésére is van lehetőség – ez főként a kisebb támogatási összegeknél életszerű. A visszafizetést követően az állam javára bejegyzett jogok lekerülnek az ingatlanról, ezt követően pedig kevesebb megkötés mellett választhatjuk ki a következő ingatlant.
