Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
120 millió védőoltás helyett csak 30 millió érkezett meg a szerződésben kikötött mennyiségből az első negyedévben. Ez az óriási lemaradás nehéz helyzetbe hozta az Európai Uniót, amely ezért bírálatok célpontjává vált. Brüsszel most azt szeretné elérni, hogy a bíróság vegye rá az AstraZenecát: június végéig teljesítse kötelezettségeit vagy pedig fizessen jelentős összegű kártérítést. Azért kell ehhez bírósági határozat, mert az AstraZeneca a második félévre ígért 180 millió vakcina helyett csak 70 milliót akar leszállítani.
Miért Belgiumban kezdődik a per szerdán? Mert a belga jog szerint kötött szerződést az Európai Bizottság a brit–svéd gyógyszeróriással. Ez az alapprobléma, de Brüsszel nem csak ezt rója fel a gyógyszergyártó cégnek, hanem azt is, hogy előnyben részesítette Nagy-Britanniát, amely így gyorsabban haladhatott előre az oltási kampányban.
Szakítás az AstraZenecával
Az Európai Unió május 9-én bejelentette, hogy a jövőben a Biontech–Pfizer- és a Moderna-vakcinákra akarja alapozni az európai oltási kampányt, mert ez a két gyógyszergyártó cég – ellentétben az AstraZenecával – időben és rendben teljesítette a szerződéses feltételeket. Korábban a bizottság előnyben részesítette a brit–svéd céget az amerikaiakkal szemben, és jelentős részben rá akarta alapozni a nagy oltási kampányt.
A nagy jogvita Brüsszel és az AstraZeneca között már elkezdődött, és valószínűleg sokáig elhúzódik majd – írja a francia közszolgálati RFI portál. Ebben a perben azt kell majd tisztázni, hogy megsértette-e az AstraZeneca azokat a szerződéses feltételeket, melyeket az Európai Unió kikötött amikor megállapodott a céggel.
