Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Brexit utáni kereskedelmi egyezményeket hozott tető alá Nagy-Britannia Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel.
A megállapodások jelentősen megemelhetik a négy EU-n kívüli ország kereskedelmét, amely jelenleg is 21,6 milliárd fontra rúg – nyilatkozta Liz Truss brit nemzetközi kereskedelmi miniszter.
Úgy vélte, hogy főként a digitális ágazatok profitálhatnak a megállapodásokból. De például kisebbek lesznek a vámok a brit mezőgazdasági termékekre, így a sajtra és a húsra. Egyúttal csökkennek az importtarifák a rákféleségekre és a tőkehalra, ami a brit feldolgozók költségeit mérsékli.
Norvégia fontos EU-n kívüli kereskedelmi partnere Nagy-Britanniának. Bár az 5,4 milliós skandináv ország piaca kicsi, a vásárlóerő jelentős. A BBC elemzése szerint a megállapodások Norvégia és Izland számára fontosabbak, mint Nagy-Britanniának. Utóbbi főként azt akarja bizonyítani, hogy a Brexit után képes gyorsan kereskedelmi megállapodásokat kötni.
Norvégia, Izland és Liechtenstein tagja az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), ami lehetővé teszi számukra, hogy az EU közös piacának is részesei legyenek. Nagy-Britannia azonban nem tagja az EGT-nek, így kevesebb kereskedelmi jogok illetik meg, mint a Brexit előtt.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és termelékenység javítását - a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Az üzlet értéke mellett az adásvétel adózási következményeit is érdemes számba venni, legyenek a szereplők cégek vagy akár magánszemélyek.