Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
143 millió fontot, átszámítva 60 milliárd forintot nyelt el a brit adófizetők pénzéből Boris Johnson programja a koronavírus-járvány elején, amelynek célja a lélegeztetőgép-kapacitás növelése volt hazai befektetéseken keresztül, írja az Observer.
Az „Utolsó Lélegzet” névre keresztelt projektben a járvány kitörésekor a lehető leggyorsabban 8 ezerről 30 ezerre akarták növelni Nagy-Britanniában a lélegeztetőgépek számát. Bár ezt utána 18 ezerre csökkentették, hamar kiderült, hogy nem lesz szükség ennyi eszközre sem. A kormány végül összesen 569 millió fontért (238 milliárd forint) vásárolt 20 900 gépet a járvány alatt (bel- és külföldről), ezek most a védelmi minisztérium raktárában állnak. Az eset hasonlít ahhoz, ahogy Magyarország járt a lélegeztetőgép-túlvásárlással.
Az országos gyártási program több akadályba ütközött a briteknél. Voltak olyan cégek, amelyek semmilyen tapasztalattal nem rendelkeztek lélegeztetőgépek terén, más cég pedig 30 millió fontot (12 milliárd forint) kapott úgy, hogy végül egyetlen gépet sem vett tőlük a kormány. Az összesen 143 millió fontos, meg nem térülő költésre a kormányzati dokumentum „veszteségek, visszahozhatatlan adósságok és nem gyümölcsöző beruházások” címszóval hivatkozott. Az összegből 6 millió font (2,5 milliárd forint) végül nem is lélegeztetőgépek, hanem maszkok gyártására ment el.
A kormány szerint a beruházások elegendő védekezési eszközt biztosítottak az ország lakóinak, ezzel ellátva eredeti céljukat. A kritikusok ezzel szemben azt mondják, ez az ügy is Boris Johnsonék ész nélküli kapkodásának a lenyomata.
