Az első ránézésre is világos, hogy mi a legnagyobb friss változás az európai klubfutballban: miután 2008-ban megszűnt az Intertotó Kupa, mostantól újra három nemzetközi klubsorozat indul. Jócskán leegyszerűsítve a következő történik:

• a Bajnokok Ligájában egyelőre minden marad a régiben (nem sokáig - erről később bővebben),
• bejön új sorozatként, amolyan európai harmadosztályként az Európa Konferencia Liga, a magyar bajnoki 2-3. helyezett és a kupagyőztes is ennek a selejtezőjében indul mostantól az Európa Ligáé helyett, ahogy minden más, hozzánk hasonló erejű ország klubjai is,
• az Európa Liga pedig a kettő közötti, másodosztályú szint lett, az eddigi 48 helyett csak 32 csapattal, ahol a BL-selejtezők (illetve tavasszal a BL-csoportkör) kiesői mellett a topligák néhány, a BL-ről lecsúszott csapata játszik majd.

Az egyik fontos alapgondolat az új rendszer mögött az: ha több meccs van, az több bevételt is jelent. Az UEFA a válogatottaknál nagyot húzott a Nemzetek Ligája létrehozásával - ez nem csak sok új tétmeccset jelentett, hanem azt is, hogy minden csapat a vele nagyjából azonos szintűek ellen játszik többet -, és most ebben bíznak klubszinten is. Logikus felvetés, hogy

ugyan az Újpest-Vaduz Konferencia Liga-selejtező senkit nem érdekel Magyarországon és Liechtensteinen kívül, több tucat olyan meccsből, amelyet csak két országban néznek, már összejön elég nagy nézettség és bevétel.

Ráadásul eddig az olyan szintű csapatoknak, mint mondjuk a magyar 2-3. helyezett vagy kupagyőztes, hatalmas bravúrsorozatra volt szüksége ahhoz, hogy eljussanak az Európa Liga csoportkörébe. Egy-két selejtezőkört még csak-csak lehetett menni, de utána ráeresztették az EL-selejtező mezőnyére a BL-selejtezőből kiesetteket, ellenük pedig sok esély már nem volt. Mostantól a BL-selejtező vesztesei nem fogják zavarni a Konferencia Liga-részvételért játszókat, az eredmény pedig borítékolható: még több bevétel a három sorozat csoportköréből. Hiszen ha mondjuk az Újpest eljutott volna a Konferencia Liga főtáblájára, akkor a szurkolóikat nem zavarta volna az, hogy gyengébb csapatokkal játszhatnak, mint az EL-ben, kimentek volna a meccsekre vagy nézték volna azokat a tévében.

Ez pedig bevételt generál az Európa gyengébb bajnokságaiból érkező klubok számára is, akik így máris nem érdekeltek abban, hogy nagy reformokat követeljenek.

És a lényeg épp ez: olyan pénzt ígérni a kicsiknek, hogy azok ne akarjanak lázadni.

Az európai klubfoci legfontosabb folyamata ugyanis most az, hogy a legnagyobb bajnokságok és a legnagyobb klubok egyre erősebbek. Az UEFA pedig minden erejével azon van, hogy egy olyan üzleti modellt dolgozzon ki, amelyben a nagyok is megtartják a bevételeiket, és a kicsik támogatását is megőrzik. Hiába bukott meg a tavasszal szinte órák alatt az Európai Szuperliga terve, a folyamat látványos: ugyanarról a néhány nagy csapatról szól a BL, mindenki más az aprópénzért játszik csak. A 2005 óta lejátszott 17 BL-döntő 34 csapata közül 33 volt német, angol, olasz vagy spanyol, az egyetlen kivétel 2020-ban a talán leggazdagabb klubnak nevezhető Paris Saint-Germain, és amióta 1992-ben létrehozták a BL-t, csak a 2004-es Porto-Monaco döntőről maradt le mind a négy topliga.

De nemcsak a döntő számít, hanem a csoportkör is. Érthető: a klubfutball elitjében olyan gazdasági vállalkozások vannak, amelyeknek az üzleti modelljébe nem fér bele az, hogy egy-egy évben ne jussanak be a BL-be, mert mondjuk csak a ötödikek lesznek a saját bajnokságukban. Azt pedig ki tudják lobbizni az UEFA-nál, hogy a topligák egy-egy rossz évet kifogó csapatainak is szinte fix helye legyen a BL-ben:

• a 2009-es reform után a három legerősebb bajnokság 1-3. helyezettjei kerültek be selejtező nélkül (valamint a 4-6. legerősebb közül a bajnok és a második, a 7-13. közül pedig a bajnok), a selejtezőkből 10 csapat jutott be, köztük 5 gyengébb liga bajnoka,
• 2018-tól a 32 csapat közül 16 fixen a négy legerősebb bajnokság - spanyol, angol, német, olasz - első négy helyezettje, selejtező nélkül, a 12. helytől lefelé a bajnokcsapatok közül csak négy jut be selejtezőn,
• várhatóan 2024-től pedig újabb reform jön, a 36 csapatosra kibővülő sorozatban is csak 5 helyet kapnak a gyengébb ligák.

Ez az a remény, amelyet az Európai Szuperliga terve nem adott volna meg a kisebb csapatoknak, és többek között emiatt is lett akkora ellenállás, hogy elbukott az ötlet. Pedig az UEFA majdnem ugyanennyire központosít, de a lényeg épp az, hogy csak majdnem. Most Európa 11 legerősebb bajnokságát kivéve - az idei szezon besorolásait meghatározó lista szerint ez spanyol, angol, német, olasz, francia, portugál, orosz, belga, ukrán, holland, török tizenegyet jelent - az összes többi ország bajnokcsapata egymás között meccselhet négy BL-résztvevő helyért. És ez nekik mégis jó: akkora pénzt lehet ezzel keresni, hogy már pusztán ezért a reményért és néhány évenkénti bejutásért megéri számukra is fenntartani a rendszert.

A Ferencváros például azzal, hogy tavaly bejutott a BL-be, már akkor is több, mint ötmilliárd forintot kapott volna, ha minden meccsen tönkreverik, de mivel 1 pontot szerzett a csoportkörben, még további 900 ezer euró, vagyis több, mint 300 millió forint érkezett a kasszába. Márpedig egy olyan cégnek, amelynek a teljes 2020-as bevétele 13,8 milliárd forint, ez akkor is gigantikus tétel, ha hazai pályán az egyik leggazdagabb.

Az idei számok némiképp mások: a Ferencváros számára 15,64 millió euró is a tét a Young Boys ellen - az első meccsen egygólos vereséget szenvedtek -, ennyi a rajtpénz a Bajnokok Ligája csoportkörében. Az Európa-liga főtábláján - ahova az FTC akkor kerül, ha elveszíti a párharcot - lényegesen alacsonyabb ez az összeg, 3,63 millió euró. A most indult Konferencia-liga esetében 2,94 milliót kapnak a csoportkörbe jutott csapatok. A BL-ben a győztes találkozók után 2,8 millió eurót utal az európai szövetség (UEFA), a döntetlenért pedig 930 ezret. A csoportból továbbjutó csapatok további 9,6 millió euróval gazdagodnak, a negyeddöntőért 10,6 millió euró, az elődöntőért 12,5 millió, a fináléba kerülésért 15,5 millió euró a pénzdíj. A döntő megnyerése önmagában "csak" 4,5 millió eurót jelent. A Bajnokok Ligája győztese összesen 85,14 millió eurót kereshet, ha minden mérkőzését megnyeri.

Az Európa-ligában a főtáblán 630 ezret ér a győzelem, 210 ezret a döntetlen. A csoportgyőztesek 1,1 millió eurót kapnak, a második helyezett pedig 550 ezret. A finálé győztesének a jutalma 4 millió euró.

A Konferencia-ligában félmillió a nyertes meccs, a döntetlen 166 ezer euró. Itt a csoportok legjobbjai további 650 ezerrel, míg a másodikok 325 ezerrel számolhatnak. A sorozat első döntőjében a nyertes csapatnak még kétmillió euró jár.

Tavaly a magyar mellett a dán, az osztrák és a görög bajnok, tavalyelőtt a horvát, a cseh, a szerb és a holland, az előtt a szerb, a holland, a svájci és a görög jutott így el a 32 közé. Bár a BL-részvételért járó pénz a legnagyobbak pénzdíjaihoz képest aprópénz, nekik viszont az éves bevétel akkora hányada, hogy több évre félre tudnak tenni belőle. Ez már elég komoly összeg ahhoz, hogy a lehetősége elegendő legyen arra, hogy ne akarjanak az ekkora klubok egy regionális bajnokság tervében gondolkozni az UEFA által szervezett sorozat helyett. De ugyanígy szép bevételhez juthatnak azok a csapatok is, amelyek az EL-be vagy a Konferencia Ligába eljuthatnak - már persze a saját szintjükön nagynak számító bevételhez.

Pedig a központosítás és a nagyok erősítése csak tovább fog folytatódni. A 2024-ben jövő reformmal a Bajnokok Ligáját úgy bővítik 32-ről 36 csapatosra, hogy a négy újonnan létrejövő hely közül csak egy lesz a gyengébb ligáké, egy az ötödik legerősebb liga 3. helyezettjéé, kettő pedig egész új rendszerben azé a két csapaté, amelyek a saját bajnokságukban a BL-ről lecsúszók közül az európai klubranglistán a legelöl állnak. Vagyis a legerősebb klubokat gyakorlatilag bebetonozzák a BL-be, az lesz a döbbenetes meglepetés, ha valahogyan egy elitcsapat nem jut egyszer be, a kicsiket pedig boldoggá teszik az asztal széléről leeső morzsák.

(Kiemelt képen: Simon Krisztián, az Újpest FC (j) és Jordi Quintilla, a svájci FC Basel játékosa a Konferencia Liga harmadik fordulójában játszott FC Basel – Újpest FC visszavágó mérkőzésen a bázeli St. Jakob Park stadionban 2021. augusztus 12-én. Fotó: MTI / EPA / Keystone / Peter Schneider)