Hatalmas az áremelkedés a magyar iparban, ezért is akad be 5 százalék fölé az infláció

2021 augusztusában az ipari termelői árak átlagosan 14,4 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés ütemét elsősorban a nyers-, az alap- és az üzemanyagok drágulása, valamint a forint euróval szembeni gyengülése befolyásolta.

A belföldi értékesítés árai átlagosan 18,5 százalékkal magasabbak voltak, ezen belül a 63 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 15,1, a 31 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 26,3 százalékos volt a drágulás.

Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 24,8, a beruházási javakat gyártókban 6,2, a fogyasztási cikkeket gyártókban 5,2 százalékkal növekedtek az árak.

Az ipari exportértékesítési árak 12,4 százalékkal emelkedtek, ezen belül a 95 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 8,0, a 4,5 százalékos súlyú energiaiparban – a világpiaci árak emelkedésének, a forint gyengülésének, valamint a nyersanyagok árának bázisidőszaki visszaesése következtében – 140,9 százalékos volt a drágulás.

Az előző hónaphoz képest a belföldi értékesítés árai 1,1 százalékkal emelkedtek, az exportértékesítés árai nem változtak, így az ipari termelői árak összességében 0,4 százalékkal nőttek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Inflációs jelentése szerint az infláció az őszi hónapokban tovább emelkedik, így az év hátralevő részében 5 százalék felett alakul. A jegybank szerint idén azért lesz még magas az infláció, mert szállítási díjak jelentős mértékű növekedése, illetve a globális nyersanyagár-emelkedés hatása egyre inkább megjelenik az iparcikkek fogyasztói áraiban.

A jegybanki előrejelzés szerint az infláció 2022 év elejétől csökkenni kezd, és a második negyedévben kerül ismét a jegybanki toleranciasávba, vagyis 4 százalék alá, majd 2022 második felében a 3 százalékos jegybanki cél körül stabilizálódik.