Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Erre figyelmeztet az ENSZ legfrissebb jelentése, amely a Glasgowba hétvégére összehívott klímacsúcsra készült. Évente 28 gigatonnával kellene csökkennie a szén-dioxid-kibocsátásnak ahhoz, hogy a kívánt célt 2030-ra elérjék. Másképp megfogalmazva a melegházhatást előidéző gázkibocsátásnak 55 százalékkal kellene csökkennie 2030-ig, de ehelyett csak 7,5 százalék lesz az eredmény, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak.
„Hangosan ketyeg az óra” – hangsúlyozza Inger Andersen, az ENSZ környezetvédelmi szervezetének igazgatója. Ha maradnak a mostani tendenciák, vagyis minden ország a saját terveit valósítja meg, akkor 2,7 Celsius-fok lesz a hőmérséklet emelkedése a kitűzött 1,5 fok helyett – írja az ENSZ jelentése.
Mi lehet a megoldás? Az, hogy az ENSZ tagállamai a hosszú távú vállalásaikat egyeztetik a 2030-ig szóló programokkal. Hosszú távon ugyanis szinte mindenki vállalja a karbonsemlegességet, de ennek megvalósítását csak évtizedek múlva tervezi, ami már késő lehet.
EU–Kína-egyeztetés szerdán
Ambiciózus klímatervek kellenek – ezt hangsúlyozza az Európai Unió klímaügyekért felelős vezetője, aki a Deutsche Wellének nyilatkozott. Frans Timmermans kijelentette, hogy azt szeretné, ha minden állam az első emberével képviseltetné magát Glasgowban, ahol a hétvégén kezdődik a klímacsúcs. Putyin orosz és Hszi Csinping kínai elnök ugyanakkor már jelezte, hogy nem megy el a skót városba.
Timmermans, mint az Európai Unió főtárgyalója klímaügyben szerdán Londonban tárgyal a kínaiak képviselőivel. Kína a világ legnagyobb környezetszennyezője, amely 2060-ra vállalt karbon semlegességet. „Remélem, hogy kínai partnereim tisztázzák a pekingi álláspontot, én pedig az uniós klímapolitikát, így megteremthetjük a szilárd bázist a Glasgowban megrendezendő klímacsúcshoz” – mondta Timmermans a Deutsche Welle tudósítójának. Az Európai Unió alelnöke hangsúlyozta, hogy a szegény országokat támogatni kell abban, hogy elérjék a karbonsemlegességet.
Elvben a gazdag államok évi 100 milliárd dolláros támogatási alap létrehozását vállalták ebből a célból, de kiderült, hogy ez csak 2023-ra jöhet össze. Timmermans hangsúlyozta: ha nem leszünk képesek összehozni a pénzt a szegény országoknak, akkor nem várhatjuk el tőlük, hogy teljesítsék a párizsi klímaegyezmény előírásait.
