A 2021. július–szeptemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 190 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt – írja jelentésében a KSH. Az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküliek száma 18 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma ugyanakkor 46 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal, 14,5 százalékra nőtt.

Az összes munkanélküli közel egynegyede a fiatalok közül került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,3 százalékra, az 55–74 éveseké 0,4 százalékponttal, 2,7 százalékra csökkent.

Szeptember végén a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint

a nyilvántartott álláskeresők létszáma 22,6 százalékkal, 250 ezer főre csökkent.

(A különbséget a munkanélküliek számához képest az magyarázza, hogy a munkanélküliség bizonyos kritériumok szerint meghatározott, megkérdezéses adatfelvételből származó mutató, míg az álláskeresők száma azt mutatja, hányan regisztráltak álláskeresőnek.)

Rekordon a foglalkoztatottak száma

A munkanélküliség csökkenésével párhuzamosan nőtt a foglalkoztatottság. Július–szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 36 ezer fővel több, 4 millió 663 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 58 ezer fővel nőtt, addig a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 19 ezerrel csökkent.

Június és augusztus között 4 millió 659 ezer fő volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma. Ez már akkor a legmagasabb foglalkoztatottság volt, amióta csak mérik, a július–szeptemberi pedig ennél is magasabb valamivel. Ehhez azért hozzátartozik, hogy idén már a foglalkoztatottak közé számolják azt a nagyjából 145 ezer embert is, akik a szülés után még nem tértek vissza dolgozni, de van munkahelyük, ahova visszavárják őket. Ezzel együtt a mostani adatok lényegében elérik a járvány előtti, 2019. őszi-nyári szintet.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 274 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 1,1 százalékponttal, 27,9 százalékra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 87,4 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,4 százalékponttal, 63,7 százalékra emelkedett.

Egyszerre van munkaerőhiány és munkanélküliség

A részletes adatokat megvizsgálva egy rendkívül érdekes folyamatra hívja fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. A gazdaságilag aktívak száma egy hónap alatt közel 8600 fővel emelkedett, és közülük 8100 fő egyből el is helyezkedett a munkaerőpiacon, vagyis a foglalkoztatottak számát növelte. Ez jól mutatja, hogy milyen jelentős felszívó ereje van jelenleg a magyar munkaerőpiacnak. Egyre több szektorban jelentkezik munkaerőhiány, miközben a munkaerő kínálata továbbra is korlátos, és az új belépők/visszalépők szinte egyből el tudnak helyezkedni.

Mindemellett azonban érdemes azt is megjegyezni, hogy a munkanélküliek számának stagnálása (a megelőző hónapokhoz képest) munkaerőpiaci súrlódások jelenlétére, sőt talán erősödésére utal – figyelmeztet Virovácz Péter. Hiszen ilyen

jelentős munkaerő iránti igény mellett sem tud mérséklődni az állás nélküliek száma.

Itt vélhetően jelentős lokalizációs, valamint kvalitásból eredő eltérések játszanak szerepet a kereslet és a kínálat között. Vagyis a munkaerőpiacon bőven szükség lenne még dolgozókra, és vannak munkanélküliek, de ezek szerint nem ott, ahol a betöltendő állások várják őket, illetve nem olyan képzettséggel és/vagy tapasztalatokkal rendelkeznek, mint amire szükség lenne.

A gazdaság tehát dinamikusan bővül, de közben a munkáltatók nem képesek betölteni az újonnan létrejövő (vagy épp régóta meglévő) üres álláshelyeket. Ez alapján tehát már a munkaerőpiac is utolérte a válság előtti állapotát. Mindez jelentős munkahelyi fluktuációt hozhat, folyamatosan emelve a gazdaságban a bérnyomást. Virovácz Péter szerint szerint a mai adatok továbbra is a várhatóan erősödő inflációs nyomásra világítanak rá.