Itt a lista, hogy kik nem jutottak pénzhez a jegybank kötvényprogramjából, Tiborczék is köztük vannak
Eddig csak azt lehetett tudni, hogy a NER-től sok tízmilliárd forint értékben vásárolt a jegybank kötvényeket, a Transparency International Magyarország viszont kiperelte azoknak a cégeknek a listáját is, amelyek bár regisztráltak, végül mégsem jutottak pénzhez. Köztük van Tiborcz István BDPST-je, Garancsi István két társasága, ahogy a TV2 is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019-ben indította el kötvényprogramját, azzal a céllal, hogy felpezsdítse a vállalati kötvénypiacot. A cégek korábban főként bankhiteleken keresztül jutottak pénzhez, ezen szeretett volna a Matolcsy György vezette jegybank változtatni. A Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében a jegybank azt vállalta, hogy cégek kötvényeinek (legfeljebb) felét azonnal, további 20 százalékát pedig a másodpiacról megvásárolja.
A program elindulását követően szinte azonnal kiderült: a NER igencsak rámozdult a programra. Nekik jött talán a legjobban, mivel több olyan cég is volt, amely már nem tudta tovább növelni eladósodottságát. Gyakori volt ugyanis, hogy a politikaközeli cégek felvásárlásait kereskedelmi - gyakran szintén kormányközeli - bankok finanszírozták, ennek viszont volt egy határa. A kötvényprogram segítségével ugyanakkor új tőkét vonhattak be, akár arra, hogy korábbi hiteleiket visszafizessék, de arra is, hogy még nagyobbá nőjenek.
Nem csak a NER élt azonban a lehetőséggel - derül ki az MNB adatbázisából. A jegybank egy táblázatban gyűjti össze a kérdéses kötvényvásárlásokat, ebből kiderül nemcsak az, hogy kitől vásárolt, az is, hogy mekkora értékben. Mi most nem cég, hanem tulajdonosi kör szerint rendeztük listába a kedvezményezetteket.
A listán az első helyen a Hell Energy áll. Az energiaitalokat gyártó szikszói cégről legutóbb amiatt lehetett olvasni, mert Tatán készült szállodát építeni, egyelőre azonban a civilek megakadályozták. Az ügyről bővebben ebben a cikkünkben olvashat. De a Hellel kapcsolatban nem ez volt az egyetlen hír mostanában: tulajdonosai miatt vissza kellett hívni a Forbes egyik számát, mert azt sérelmezték, hogy névvel szerepelnek a leggazdagabb magyarokat bemutató listán.
A cég korábban azt közölte, többek között gyárbővítésre használják fel a kötvénykibocsátásból befolyó, csaknem 70 milliárd forintnyi összeget - amely egyébként a cég árbevételéhez mérten is jelentős. Ez utóbbi 2020-ban 68 milliárd forint volt, 2019-ben 51 milliárd forint.
A Hellhez képest nagyjából feleannyi, de még így is jelentős forráshoz, 34,95 milliárd forinthoz jutott az MNB-től a nemrégiben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került TIGÁZ, amely így a lista 9. helyére került. A társaság a kötvénykibocsátásból befolyt összegből egy korábbi közlés szerint főként a hiteleit törlesztette.
A Mészáros-család azonban nem csak a TIGÁZ-on keresztül kapott pénzt a programból. Az Opus Globaltól további 26,8 milliárd forint, a szintén a család kötelékébe tartozó Vasútvilltől 2,1 milliárd forint értékben vásárolt kötvényeket az MNB. Utóbbi Mészáros vejének, Homlok Zsoltnak az érdekeltsége. Ez így már összesen 63,85 milliárd forint, amellyel Mészárosék rögtön a lista második helyére ugranak.
Előkelő helyen szerepel Orbán Viktor másik barátjának cége, a Market Építő Zrt., Garancsi István építőipari vállalkozása (29,22 milliárd forint), valamint Szíjj László cége, a Duna Aszfalt (18,1 milliárd forint). De sikeresen vett részt a programban a Rogán Antal köreihez sorolt takarítócég, a B+N Referencia Kft. (16,15 milliárd forint), és a Jászai Gellért által vezetett, gyors növekedést produkáló 4iG is (10,7 milliárd forint).
De kapott az állami MVM, illetve a Nestlé, a Mercedes és a Bayer is a kötvényprogramból - tehát a multik sem maradtak ki. A top30 így néz ki:
- HELL: 65,25 milliárd forint
- Tigáz, Opus Global, Vasútvill: 63,85 milliárd forint
- Nestlé: 57,5 milliárd forint
- Wing Holding: 52,3 milliárd forint
- MOL: 50,25 milliárd forint
- Cordia: 44,6 milliárd forint
- GTC: 40,3 milliárd forint
- Magyar Telekom: 35 milliárd forint
- Richter: 35 milliárd forint
- Baromfi-Coop: 33,45 milliárd forint
- Market Építő: 29,22 milliárd forint
- SkyGreen Buildings: 22,4 milliárd forint
- Progress: 22,2 milliárd forint
- Bayer: 20,75 milliárd forint
- Mercedes Benz: 19,2 milliárd forint
- Duna Aszfalt: 18,12 milliárd forint
- Pick Szeged: 17,75 milliárd forint
- Hunland: 16,55 milliárd forint
- MVM: 16,45 milliárd forint
- B+N: 16,15 milliárd forint
- Futureal: 15,9 milliárd forint
- CPI Investment: 15 milliárd forint
- Kész: 14,8 milliárd forint
- Forrás: 14,65 milliárd forint
- Masterplast: 14,45 milliárd forint
- Vajda Papír: 14,45 milliárd forint
- ITK: 14 milliárd forint
- Appeninn: 13,95 milliárd forint
- SunDell Estate: 11,4 milliárd forint
- 4iG: 10,7 milliárd forint
Ezek nyilvános adatok, amiről viszont nem volt szó eddig, hogy kik maradtak ki. Azoknak a listáját az MNB nem hozza nyilvánosságra, akik regisztráltak, ám a kötvényüket mégsem jegyezte le az MNB, a Transparency International Magyarország viszont pert indított annak érdekében, hogy ez is kiderüljön.
Ez alapján vonható le ugyanis egyfajta következtetés arról, mennyiben részesültek előnyben a NER-es vállalatok. Az MNB ezt a listát nem adta ki, arra hivatkozva, hogy “a regisztrált, de a programban részt nem vevő vállalatok nevének nyilvánosságra hozatala az adott vállalattal kapcsolatos negatív értékítélethez, és a vállalat hátrányos megítéléséhez vezethet, mivel azt feltételezhetik a vállalatról, hogy azért nem vesz részt a programban, mert nem tudta teljesíteni a részvétel feltételeit.”
A bíróság azonban a Transparency International Magyarország által indított perben nem fogadta el ezt az érvelést, az MNB-nek pedig ki kellett adni a listát. Ebből kiderül: jó néhány, egyértelműen NER-közeli cég van, amelyik bár regisztrált, végül nem vett, nem vehetett részt a programban. Talán a legismertebb a BDPST Zrt., Tiborcz István társasága. A vállalatot kerestük, hogy megtudjuk, mi történt, de nem reagáltak. Szintén kimaradt a programból Tiborcz István másik érdekeltsége, a Dorottya Investment - ez a cég építi át az egykori Mahart-házat a belváros közepén.
Ugyancsak a kimaradtak listáján szerepel Tiborcz barátjának és üzlettársának két társasága is. Erdei Bálintról van szó, illetve a Redwood Holdingról és a Rockwood Ingatlanról. Előbbi pályázott az Óbudai Piacra is, ám ahogy a hvg.hu megírta, addig vitáztak az önkormányzattal, hogy az végül másnak adta el. És ha már Tiborcz István: a szintén Tiborcz-üzlettárs Paár Attila Magyar Építője is hiába regisztrált egyelőre, ahogy a szintén Tiborcz-közelinek mondott Szivek Norbert-féle Lexan Holding is.
Bár regisztrált, de végül nem vett részt a programban Garancsi István, Csányi Sándor, és Hernádi Zsolt közös ingatlanos társasága, a CD Hungary. Ez az a cég, amely Tihanyban épít kastélyszállót, többek között a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-programjának köszönhetően. A kimaradtak között van két másik Garancsi-cég is, az egyik a Garansec nevű biztonsági társaság, a másik pedig a Szinva 2001, amely ugyancsak a Csányi-Hernádi-Garancsi trió tulajdonában van. Ám ahogy fent kiderült, Orbán Viktor barátjának azért nem kell szomorkodnia, a Market Építő ugyanis végül befutott a programon.
Szintén indult, pénzt mégsem kapott eddig a TV2 Média Csoport Zrt. is, amely 30 milliárd forintnyi kötvény kibocsátását fontolgatta, ám erre máig nem került sor, nem tudni, miért.
További érdekesebb, NER-közeli cégek a kimaradók listájáról:
- Continental: Lázár János barátjának, Sánta Jánosnak a dohányipari cége
- Crown Holding: Mudura Sándor erdélyi milliárdos társasága
- IKR Agrár: Andrej Babis cége
- Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt: tulajdonosa Vida József
- MMBF Földgáztároló: Rogán Antal jobbkezének, Kertész Balázsnak az érdekeltsége
- Nem jegyezte le az MNB továbbá a MET Zrt. kötvényeit.
A teljes listát ezen a linken érhetik el., ezen megtalálható például a szállítmányozással foglalkozó Waberer's, a Wizz Air diszkont légitársaság vagy a 24.hu-t kiadó Central Media is.
Összességében tehát elmondható, hogy míg az MNB kötvényprogramjának egyik nyertese a NER, több olyan társaság is volt, amely szintén NER-közeli, de eddig hiába indult a programon. A számokat illetően pedig a következő a helyzet: összesen több mint 230 cég próbált így forráshoz jutni, ebből mintegy 160 sikeretlenül - ezek között pedig nagyobb arányban szerepelnek a nem NER-közeli cégek, mint a NER-esek. Ugyanakkor a program nyertesei között vannak NER-közeli cégek, de az egyáltalán nem mondható, hogy kizárólag ők jutottak ily módon finanszírozáshoz. Elég csak a Nestlére gondolni, amelynek a kötvényeit szintén lejegyezte az MNB (majdnem 60 milliárd forintnyit).
Az említett, kimaradt társaságok közül többet megkerestünk, érdemben viszont csak a Central Média reagált. A MET Csoport például annyit írt: “folyamatban lévő üzleti vagy pénzügyi tranzakciókról nem adhat tájékoztatást.” A Central Média viszont azt közölte: a társaság a programba a bankjai tanácsára jelentkezett, később azonban a banki finanszírozás kedvezőbb feltételei miatt mégis a banki finanszírozás mellett döntöttek.
| Reagált az MNB |
A Magyar Nemzeti Bank cikkünk megjelenése után reagált. Az MNB válaszában azt hangsúlyozta, a Növekedési Kötvényprogramba a regisztráció csupán a jegybank és a vállalat közötti kapcsolatfelvételt szolgálja, ugyanakkor nem jelent sem a vállalat számára kötvénykibocsátói, sem pedig a Magyar Nemzeti Bank számára kötvényvásárlói kötelezettséget, a "Növekedési Kötvényprogram nevű monetáris politikai eszköznek a jegybanki honlapon elhelyezett regisztrációs felülete tehát mindössze a kapcsolatfelvételt, vagyis a program operatív lebonyolítását segíti". Mint írták, a regisztráció ennek megfelelően nem jelenti a programmal szembeni egyértelmű elköteleződést. "A Magyar Nemzeti Bank kötvényvásárlásait a Növekedési Kötvényprogram hatályos, a jegybank honlapján nyilvánosan hozzáférhető Terméktájékoztatójában foglaltak szerint hajtja végre" - tették hozzá. |
A cikk a Transparency International Magyarország mentorprogramjának keretében készült.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
