A világjárvány sem változtatott érdemben a magyarok megtakarítási szokásain – erre jutott az OTP Öngondoskodási Indexe. A mutató az elmúlt tíz évben, amióta rendszeresen elkészítik a felmérést, minimálisan mozgott. 32 és 38 százalék között csak egy-egy százalékpontokat változik az öngondoskodók aránya, ebben a friss felmérés sem hozott újdonságot, 35-ről 34 százalékra csökkent az arány.

Az 1500, 18 és 75 év közötti magyar megkérdezésével készült felmérésben az emberek 27 százaléka mondta azt, hogy romlott a háztartásának anyagi helyzete a járvány időszakában, míg tavaly ilyenkor 35 százalék válaszolta ezt. 63 százalék helyzete nem változott, 11 százaléké javult.

A jövedelemcsökkenésre többféleképpen reagáltak az emberek: a nagy többség visszavett a kiadásokból (83 százalék), és ha ez nem volt elég, hozzányúltak az otthon tartott pénzhez (57 százalék), vagy a banki megtakarításhoz (20 százalék). Kölcsön is viszonylag sokan kértek a közvetlen ismerősöktől (28 százalék).

A mostani megtakarítások között az életbiztosítások, a lekötött bankbetétek és a nyugdíjbiztosítások a leggyakoribbak, értékpapírszámlája a lakosság hetedének van csak. Kovács Antal, az OTP Bank Retail divíziójának vezérigazgató-helyettese arról is beszélt a felmérést bemutató sajtótájékoztatón, hogy nagyon sokan tartják folyószámlán a pénzüket, őket rendkívül nehéz meggyőzni arról, hogy más takarékoskodási formákkal jobban járnának.

Az újranyitás után több pénzt költenek a megkérdezettek, de ennek nem az az oka, hogy többet vásárolnának, hanem az, hogy szinte minden drágább lett.

A járvány óta többen tesznek félre pénzt életbiztosításba, mint korábban – ezt nem csak az Öngondoskodási Index mutatta ki, az OTP belső mutatóin is ez látszik.

Nem oldódott meg a nyugdíjparadoxon sem: 35 százalék mondta azt, hogy nyugdíjaskorában csak a nyugdíjából tud majd megélni, sem befektetésből, sem más megtakarításból nem lesz jövedelme, miközben 63 százalék szerint az állami nyugdíj nem lesz elég számára. Legalább ennyire súlyos adat az, hogy

a kérdésre, hogy miből fog megélni nyugdíjasként, 26 százalék azt válaszolta, nem tudja.

Kovács Antal arra is kitért: noha az öngondoskodás összesített mutatója alig változik, a generációs törésvonal jól látható. A fiatalok kimondottan érdeklődőek a megtakarítási lehetőségek iránt, az idősebbek ragadtak bele jobban abba a Közép- és Kelet-Európában hagyományosan jellemző felfogásba, hogy túlságosan nem érdemes az öngondoskodással foglalkozni.

Egy banki sajtótájékoztatón ritkaság, hogy az egyik megszólalónak egy pszichológust kérjenek fel, de ezúttal Dúll Andrea környezetpszichológus is kommentálta az eredményeket. Ő arra tért ki, hogy olyan folyamatokról van szó a felmérésében, amelyeken nagyon nehéz gyorsan változtatni. A régi szokásokhoz ragaszkodnak sokan a készpénz használatában is, de abban is, hogy az államtól várják a segítséget a saját megtakarítások helyett – mondta el.