Lehet-e csülkös sertéspörkölttel és mangalicaszalonnás sült sertésoldalassal fogyni?
Utánajártunk, mire való valójában a ketogén diéta és milyen szakmai irányelveket kellene követniük az ezt követőknek. Sok a félreértés az egyre népszerűbb, elvileg fogyást is segítő módszer iránt, és azt még a diétát támogató szakember is elismeri: „az étrend kicsúszott az orvosok kezéből”.
A legtöbb diéta ajánlásaival ellentétben zsírfogyasztással ígér súlycsökkenést a ketogén étrend, amely valójában inkább egy speciális terápia, mintsem újabb divatdiéta. Leginkább a gyermekkori, terápiarezisztens epilepszia ellen hatékony, bár más orvosi problémáknál is számoltak már be ehhez köthető javulásról. Vannak ugyanis gyerekek, akik az új típusú antiepileptikumokra sem adnak megfelelő reakciót, ilyenkor segíthet ez az étrend.
„Ragaszkodunk ahhoz a szükséges napi energiabevitelhez, amit a gyerek paraméterei alapján kiszámolunk és ezen belül van játékterünk a tápanyagarányok módosításában. Az étrend lényege, hogy a gyerek szükségleteire szabott fehérjemennyiség mellett magas a zsír- és alacsony a szénhidráttartalom” – magyarázta a hvg.hu-nak Havasi Anikó, az étrend klinikai alkalmazásával foglalkozó dietetikus, hozzátéve, hogy bár a szénhidrát is nagyon fontos a szervezet számára, ezt próbálják minimalizálni a zsiradékmennyiség javára. A diétában alkalmazott négy egység zsír, egy egység fehérje- és szénhidrátarányt pedig matematikailag, grammra pontosan kiszámolják.
Az eljárás attól sikeres, hogy beindul a ketózis, vagyis a kevés szénhidrát miatt a szervezet a zsírból fog energiát nyerni, a lebomlás során pedig a ketontestek befolyásolják az epilepsziás rohamokat. Az orvosi alkalmazásnál nagy hangsúlyt fektetnek a szoros kontrollra, három hónap után kiértékelik az eredményeket és ha kell, változtatnak az étrenden.
Persze nem mindegy, hogy a kívánt 4:1 arányban milyen zsírforrások szerepelnek, a nem megfelelő minőségű zsiradékok ugyanis hosszú távon károsíthatják az érrendszert.
A jó minőségű zsiradéknál sem a szalonnára vagy a sertészsírra kell gondolni, hanem például az avokádóra vagy az olívaolajra.
Általánosságban az is elmondható, hogy a diéta alkalmazását két évnél tovább nem ajánlják a szakemberek.
Itthon nagy divatja van a ketogén diétának
A ketogén étrend népszerűsége miatt már létezik magas zsírtartalmú fehérjeszelet, de olyan „gyógyszernek” nevezett bogyó is, amelyik a gyártó állítása szerint elindítja a ketózist a szervezetben. És az életkiszállító cégek kínálatában is megjelent az ilyen menüsor, van, ahol zöldséges sertésragut, csülkös sertéspörköltet, pecsenye kacsamájat, zöldséges bacont vagy malacsültet ajánlanak, míg máshol jércetokány, baconos zöldségek, sertésragu és pulykacomb található a ketogén diétás ajánlatban.
„A ketogén diéta legfőbb irányelve: kevesebb szénhidrát, több zsír. Az étrend célja a fogyás” – olvasható kiemelt betűvel egy másik ételkiszállító oldalán. A honlap többek között azt is közli a vásárlóval, hogy a túl sok fehérjebevitel meghiúsíthatja a diétát, és a napi szénhidrátbevitel maximum 20-50 gramm legyen – igaz, azt nem teszik hozzá, hogy ezt milyen életkorra és testsúlyra számolták ki, ellenben kiemelik, hogy a növényi olajok helyett telített zsírsavakat kell fogyasztani.
Az Éhes eszkimó pedig összeköti a ketogén étrendet a paleolit táplálkozással, honlapjukon a pacalleves, a mangalicaszalonnás sült sertésoldalas, a velőkrém leves és a nyelvpörkölt is befutó ételnek számít, amit tíz év alatti gyerekek ajánlásaival reklámoznak. „Az egyetlen megoldás, hogy tökéletesen egészséges légy és azzá válj ismét, ha bármilyen krónikus betegséged van” – írják honlapjukon.
Megkérdeztük a cégeket az ételeikkel kapcsolatban, többek közt azt kérdezve, milyen szakmai irányelvek alapján állítják össze menüsorukat, vagy kérnek-e hozzá szakmai segítséget, de egyikük sem reagált. Megszólalt viszont a hvg.hu-nak a Debreceni Egyetem laborvezetője, Dr. Tóth Csaba, akit az Éhes eszkimó jelölt meg szakértőként. „A dietetika nem tud olyan étrendet felsorakoztatni a fegyvertárában, ami egy egyszerű helyzetben, mondjuk egy fogyásnál hatékony lenne. A ketózis ezekkel szemben azért hoz valós eredményt, mert a betegségek okát akarja megszüntetni, nem a tüneteket. Az, hogy az étrend kicsúszott az orvosok kezéből, annak köszönhető, hogy ez egy viszonylag egyszerű dolog” – fogalmazott a családorvos.
„Egyik gyerekemnél sem számolgattam, hogy mennyit eszik, és ennek az emberi ösztönök az okai. Ha éhes vagyok, eszem, ha szomjas vagyok, iszom. Az az étrend, ami a szénhidrát irányába elmozdul, alapjaiban írja ezt fölül. Akinek nem szénhidrátüzemmódban dolgozik a szervezete, annál ez az élettani érzékelés helyrebillen. Ha a ketózis állapotát szeretnénk elérni, akkor is teljesen értelmetlen a számolgatás. Élettanilag egyébként ez emberi szervezetnek konkrétan nulla szénhidrátra van szüksége, és ez egy tudományos tény” – tette hozzá Dr. Tóth Csaba, 50 betegen végzett kutatásaira, esettanulmányokra, illetve „rendkívül sok tudományos műhely” témába illő publikációjára hivatkozva.
Öt százalék
Havasi Anikó szerint visszatérő probléma, hogy sokan szakmai kontroll nélkül kezdenek diétázni, márpedig ha a ketogén étrend során nagyon sok zsiradékot visznek be és felborulnak az egészséges szervezet számára optimális arányok, azzal nem a fogyást, hanem a szervezet károsodását lehet előidézni.
Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke szerint
bár az alacsony szénhidráttartalmú étrendek a szakirodalmi adatok szerint egyes esetekben előnyösek lehetnek a súlyleadás szempontjából, ugyanakkor azt az ajánlást is figyelembe kell venni, hogy a felnőtt emberi szervezetnek naponta legalább 130 g szénhidrát elfogyasztására van szüksége.
Fontos az étrend egésze, például a fogyasztott kalóriamennyiség, de a bevitt zsírok összetétele is, ezen túl pedig mérlegelni kell az egyén egészségi állapotát, hiszen számos esetben eleve nem ajánlottak az ilyen étrendek, például vesebetegség vagy evészavarok esetén, de akár egyes cukorbetegség-kezelések mellett sem.
Ha a fogyás a célunk, érdemes a hosszú távú eredményekre törekedni – magyarázta Szűcs, aki szerint a koplalás, a túlzottan szigorú, egyoldalú étrendek bár rövid távon csodálatos eredményekkel kecsegtetnek, de tartósan csak az egészségünket, például keringési betegségek kialakulását kockáztatjuk velük, a leadott kilók pedig a kúra befejeztével kamatostul jönnek vissza.
Ezt erősítette meg lapunknak Dr. Forgács Attila, gasztropszichológus is, aki szerint a diéták döntő többsége tömegesen és tartósan „egész egyszerűen nem eredményes”. Mint mondta, a fogyókúráknál a jojózás esélye 40 és 95 százalék között mozog: miközben a gyomorszűkítő műtétnél 40 százalék a visszahízás valószínűsége, a legtöbb étrendet variáló diéta esetén 95 százalék.
„Ezeknek az egy éven túli eredményessége tehát 5 százalék – na és erre az 5 százalékra szoktak hivatkozni. A csalódott 95 százalék pedig, miután visszajojózta magát a kezdeti súlyához, vagy felismerte, hogy ez a módszer mégsem működik tartósan, diétát vált” – mondja a szakember.
De akkor miért?
Felmerül a kérdés, hogy ha nem egészséges és hosszabb távon még csak nem is hatásos, mért nem koptak ki a lufiszerű diéták a köztudatból. „Megismerve a pácienseimet azt kell mondjam, hogy a diétának van egyfajta furcsa és kicsit paradox mentálhigiénés funkciója és ez nem egyéb, mint a kontrollvágy.
Annyi mindenen nem tudunk uralkodni az életben, de azon, hogy mit eszünk, igen, ezért a kontrollélményt sokan csak az evésen keresztül tudják megtapasztalni
– magyarázta Forgács Attila.
És hogy miért nem fordulnak sokan szakértőhöz? „Mert az orvosok nem tudnak csodát ígérni, maximum azt mondani, hogy az egyénen van a felelősség. Ha nem eszik egészségesebben és nem mozog többet, akkor nem lesz változás. A diéták ezzel szemben elképesztően bátran százszázalékos eredményességet hirdetnek, hiába mennek szembe az orvostudomány jelenleg elfogadott állításaival, ahogy az egy illetve két éven belüli visszaesés arányáról sem számolnak be soha” – mondja Forgács, aki szerint ezekkel a módszerekkel alapvetően nem tartós és tömeges fogyást lehet eladni, hanem reményt, sőt: minél inkább csak a csoda segíthet, annál irracionálisabb technikákat lehet eladni. Szerinte amikor a diétázók szembesülnek a sikertelen fogyókúrájukkal, akkor azt sokszor az önmaguk kontrolján túli biológiai tényezőkre szokták visszavezetni, ami bár egyéni eseteknél igaz lehet, ekkora tömegeknél viszont biztosan nem.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
